Energiafüggőség és európai fordulópont
A trend és a jelenlegi helyzet
Mostban egy olyan hétfő reggelen, amikor az energiafüggőségünk nagyon is valós munkakezdési gondolat, európai szinten történő fordulatról hallhatunk. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég Párizsban stratégiai hibának nevezte, hogy a kontinens hátat fordított az atomenergiának. Amint Origo megírta, a háború rávilágított a fosszilis tüzelőanyagok miatti sebezhetőségünkre, és ez most újraértékeli a nukleáris lehetőségeket.
A trend egyértelmű: a villamos energia ma átlagosan 15 százalékát állítjuk elő atomerőművekből, miközben 1990-ben ez még 33% volt. Ezért a gáz- és olajimportra való támaszkodás érezhetően drága és ingatag. „Ez pedig Európát hátrányos helyzetbe hozza a világ más régióihoz képest” – hangsúlyozta Von der Leyen. A BBC elemzése is alátámasztja, hogy az importolt energia több mint fele az orosz szankciók, vagy a közel-keleti konfliktusok miatt bármikor áremelkedhet. Az árváltozások pedig országonként mások: míg Franciaország, ahol az áram 65%-a atom eredetű, relatíve védett, addig Németország, mely kivezette az atomot, most ötször magasabb áramárakkal néz szembe Franciaországgal képest.
A visszatérés jelei és a kontinensre kiterjedő válasz
Feltételezhetően nem véletlen a visszatérés jelei mindenfelé. Svédország visszavonta a négy évtizedes nukleáris eltiltást, Lengyelország új erőművekbe fektet, Olaszország pedig fel akarja oldani a régóta fennálló tilalmat. Görögország még szeizmikus aggodalmak mellett is vitát indított fejlett reaktorokról. Amit egy francia vagy svéd városlakó a stabil villanyszámlájában érez, az most újrafogalmazza az európai energiastratégiát. Ez a szemléletváltás a megbízhatóbb és olcsóbb áram felé nem más, mint egy stratégiai lépés a függetlenség és az átlagember zsebének védelme érdekében kontinens-szerte.