Európa migrációs biztosa vádat emelt: Magnus Brunner szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök áll a 2015-ös és az azt követő menekülthullámok mögött. A szíriai háború támogatásától az ukrajnai invázióig – az EU szerint mindegyik válság Moszkvához vezet. Most újabb hullámra készülnek, és a tagállamok keményebb intézkedéseket követelnek.
Brunner nem kertel a Financial Timesnak adott interjújában. „Mindig Putyin áll a nagy migrációs hullámok mögött” – fogalmazott az uniós biztos. A 2015-ös szíriai menekültválság előzménye Aszad támogatása volt, amit Moszkva biztosított. Akkor kétmillió menedékkérelmet nyújtottak be Európában, kontinensszerte megváltoztatva a politikai légkört. A második hullám 2022-ben jött az ukrajnai invázióval. Azóta 4,3 millió ukrán kapott menedéket az unióban. Brunner szerint a harmadik válságra már most készülnek: Iránból várt esetleges exodus lenne.
„Meg akarják akadályozni, hogy az amerikai-izraeli csapások újabb tömeges menekülthullámot indítsanak” – mondta a biztos. Olaszország és Dánia közös levélben követeli „vészfék-mechanizmus” kidolgozását. Giorgia Meloni és Mette Frederiksen javaslata szerint ezt vis maior helyzetben aktiválhatnák. A gyakorlatban ez akár határzárást is jelenthetne, mint korábban a lengyel-fehérorosz határ esetében történt. Egy diplomata szerint biztonsági fenyegetés esetén alkalmaznák csak.
Az EU ma jobban felkészült, mint tíz éve volt. Új biometrikus határellenőrzési rendszer működik októbere óta. Eddig 40 millió harmadik országbeli állampolgárt regisztráltak, közülük 19 ezret utasítottak el. Ötszáz embert biztonsági kockázat miatt küldtek vissza. A határon folytatott menekültügyi eljárások is gyorsították a folyamatot. Brunner optimistán nyilatkozik az új rendszerekről.
Az emberi jogi szervezetek azonban élesen kritizálják az intézkedéseket. Az Amnesty International a menedékkérelmek felfüggesztését nemzetközi joggal összeegyeztethetetlennek tartja. Lengyelország tavaly vezetett be ilyen gyakorlatot a fehérorosz határon. A vita arról szól, hogy a biztonság vagy a menekültek jogai élvezzenek-e prioritást. A válasz Brüsszelben és a tagállamok fővárosiban dől el.
Az európai városok lakói ezeket a döntéseket közvetlenül is érzékelik majd. Integrációs programoktól a helyi közösségek változásáig sokak életét érinti a migrációs politika. A kérdés már nem csak biztonsági, hanem társadalmi is.
