Magyarország geotermikus potenciáljának mindössze 16%-át hasznosítjuk jelenleg, derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb adataiból. Miközben az ország a világ 5. legnagyobb geotermikus hőhasznosítójának számít európai összehasonlításban, a városi távhőrendszerek átállítása a fenntartható energiaforrásokra még gyerekcipőben jár.
A KSH adatai szerint az ország közel 650 ezer távfűtéses lakásának mindössze 10,5%-a kap geotermikus energiából hőt, pedig a Pannon-medence adottságai kiemelkedőek. A jelenség magyarázata összetett: a kezdeti beruházások magas költsége (átlagosan 2-3 milliárd forint egy közepes város esetében) és a jogszabályi környezet gyakori változásai eddig visszafogták a fejlesztéseket.
Miskolc példája azonban bizonyítja, hogy megéri a befektetés. A város 2013-ban indított geotermikus projektje mára az éves távhőszükséglet 42%-át fedezi, ami évente közel 500 millió forint megtakarítást jelent, valamint 35 ezer tonnával kevesebb CO2-kibocsátást eredményez. „A rendszer nem csupán környezetvédelmi szempontból előnyös, de inflációbiztos energiaárat garantál hosszútávon” – nyilatkozta a városi távhőszolgáltató igazgatója az éves jelentésben.
Elemzésünk során az Infotv. alapján 14 önkormányzattól kértünk részletes adatokat a tervezett geotermikus beruházásokról. Az eredmény vegyes képet mutat: míg Szeged 2023-ban zárta le sikeres geotermikus átállásának második ütemét, addig több megyeszékhely még a megvalósíthatósági tanulmányoknál tart. Feltűnő különbséget találtunk a közbeszerzési eljárásokban is – a beruházási költségek között akár 30%-os eltérések mutatkoznak hasonló méretű projekteknél.
Az adatok világosan mutatják: ahol megvalósultak a geotermikus fejlesztések, ott átlagosan 25-30%-kal csökkentek a távhőszolgáltatás üzemeltetési költségei. A polgárok számára ez a stabilitás a legfontosabb hozadék egy olyan időszakban, amikor az energiaárak kiszámíthatatlanul változnak.
