Az elektromos autóipari beruházások összértéke Magyarországon meghaladta a 15 000 milliárd forintot az elmúlt öt évben, a KSH adatai szerint az ágazat már a hazai GDP 5%-át adja. Az akkumulátorgyártási kapacitás 2025-re várhatóan 150 GWh-ra emelkedik, ami az európai összkapacitás közel negyedét jelenti – ez példátlan koncentrációt mutat egy szektorban.
A magyar elektromos járműgyártás átalakulása az összeszerelő üzemektől a komplex gyártási folyamatok felé jelentős változást hozott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium adatai alapján a hazai hozzáadott érték 2020-ban még csak 23% volt a járműipari termelésben, ez 2025-re várhatóan 38%-ra emelkedik. A növekedést a beszállítói hálózat bővülése és a kutatás-fejlesztési tevékenységek hazai megjelenése magyarázza. A beruházások területi eloszlása ugyanakkor egyenlőtlen: Debrecen, Szeged és Komárom térségében koncentrálódik az új kapacitások 70%-a.
Az iparág víz- és energiafelhasználása kiemelt figyelmet érdemel. Az akkumulátorgyárak vízigénye évi 12 millió köbméter, ami egy közepes magyar város éves fogyasztásának felel meg. Az áramigény a magyar országos kapacitás 9%-át teszi ki csúcsidőben. Az Átlátszó által kikért környezetvédelmi hatástanulmányok szerint a gyárak napi vízfelhasználása egyes régiókban már most is megközelíti a fenntartható szintet.
„Az elektromos autóiparra épülő gazdaságfejlesztés kétélű fegyver: míg rövidtávon GDP-növekedést és munkahelyeket teremt, hosszabb távon az egyoldalú függőség kockázatokat rejt” – fogalmaz a GKI Gazdaságkutató 2023-as ágazati elemzése.
Az adatok azt mutatják, hogy Magyarország az átállás nyertese lehet, de csak ha a tudástranszfer, az ipari diverzifikáció és a fenntarthatóság szempontjai egyaránt érvényesülnek. Érdemes figyelni a jövőben, hogyan alakul a hazai beszállítók aránya és a K+F tevékenységek bővülése – ezek jelzik, sikerül-e túllépni az összeszerelő ország státuszon.
