A Váci Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya nem reagált megkeresésünkre a kismarosi hepatitisz A megbetegedésekkel kapcsolatban, pedig a helyi önkormányzat hivatalos közleményben ismerte el: tavaly decemberben az iskolában, idén januárban az óvodában történtek fertőzések. Az NNGYK legfrissebb, március 15-ig bezárólag készült heti összesítője szerint országosan 454 hepatitisz fertőzöttet diagnosztizáltak 2025 eleje óta.
A hivatalos járványügyi adatok szerint március második hetében 28 hepatitisz A vírusos esetet igazoltak. A megyei megoszlás figyelemre méltó: Borsod vármegyében tizenhármán, Hevesben hatan, Budapesten öten fertőződtek meg ugyanebben a héten. Az előző heti jelentés is Borsodot emelte ki kilenc új esettel. A kismarosi eset és a borsodi számok közötti lehetséges összefüggésről a népegészségügyi hatóság nem tájékoztatott, válaszukat nem kaptuk meg.
Információszabadság alapján kértük az NNGYK-tól a megyei megbetegedések részletes adatait és az oltóanyag-ellátottság helyzetét. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. A kismarosi háziorvos január végi tájékoztatója szerint a védőoltás önkéntes és térítéses, de a megbetegedettek környezetében élőknek kötelező és ingyenes. Az Eduline információi szerint azonban az oltóanyagból hiány van, többen Szlovákiából próbálják beszerezni. Az RTL Híradó januárban arról számolt be, hogy gyerekeknek szánt vakcinából átmenetileg nem lehetett kapni.
A hepatitisz A vírus fertőzött széklettel szennyezett vízzel, ételekkel terjed. Az Egészségvonal szerint rossz higiénés körülmények között gyakoribb, ahol nem biztosított a víz tisztítása. A vírus azért is gyorsan terjed, mert kisebb gyerekek gyakran tünetmentesek. A megbetegedés első jelei a fertőzés után kettő-négy héttel jelentkeznek. A fertőzött a tünetek elmúlása után még egy hétig továbbadhatja a vírust.
A rutinszerű gyermekoltást csak 2015-ben vezették be, így rengeteg fiatal nem védett. A hivatalos adatok nem tartalmazzák, hogy a 454 fertőzött közül hányan kaptak oltást korábban. Transzparencia hiányában a szülők nem tudhatják, milyen kockázatnak vannak kitéve intézményenként. Ellenőrizni kell, hozzáférhető-e elegendő vakcina, és követelni a járványügyi adatok nyilvános, részletezett közlését.