A század végére 2,6 milliárd ember szembesülhet egyszerre szélsőséges hőséggel és aszállyal – figyelmeztet egy friss tudományos kutatás. A Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a világ lakosságának közel harmadát jelenti. A legszomorúbb: azokat sújtja leginkább, akik a legkevesebbet tehetnek róla.
Városokban élünk, és ez közvetlenül bennünket érint. A hőhullámok idején a betonrengeteg még jobban felmelegszik. Az aszályok pedig drágítják az élelmiszereket, korlátozhatják a vízhasználatot. A kutatók 152 klímaszimuláció alapján jutottak megdöbbentő eredményekre. 2001 és 2020 között évente négy ilyen kombinált esemény fordult elő világszerte. Ez kétszerese az iparosodás előtti értéknek. A század végére ez évi tízre ugorhat. A leghosszabb hőség-aszály periódusok 15 napig tarthatnak majd.
„Átlagosan 1,2 amerikai állampolgár élethosszig tartó szén-dioxid-kibocsátása elég ahhoz, hogy egy további embert tegyen ki a fokozott kockázatnak” – fogalmaz a kutatócsoport. Ez a szám megrendítően érzékelteti egyéni felelősségünket. Magyarországon tavaly nyáron tapasztaltuk, mit jelent 40 fok feletti hőség. Az idősek, a kisgyerekesek, a krónikus betegek különösen veszélyeztetettek. A városi közösségeknek fel kell készülniük ezekre az időszakokra.
Van azonban remény. Ha az országok teljesítik párizsi klímavállalásaikat, az érintettek száma 1,7 milliárdra csökkenhet. Ez majdnem egymilliárddal kevesebb. Mit tehetünk mi, városlakók? Csökkentsük a klímaberendezések használatát, válasszunk tömegközlekedést, támogassuk a zöldterület-fejlesztéseket környékünkön.
A klímaváltozás nem távoli jövő – itt van, körülöttünk. Minden apró lépés számít. A következő hőhullámra készüljünk fel közösen, vigyázzunk egymásra. Mert a statisztikák mögött emberek vannak, közösségek, családok.
