Ritkán hangzanak el ilyen őszinte szavak a magyar katonai életről. Egy budapesti katona most először szólalt meg nyilvánosan arról, milyen valódi kihívásokkal néznek szembe a hazai fegyveresek a mindennapokban. A beszélgetés betekintést nyújt abba a világba, amit ritkán láthatunk kívülről.
Szilveszter Pálinkás százados, aki korábban a toborzókampány arca volt, most megosztotta tapasztalatait a Telexnek adott interjúban. A harminchárom éves katona a brit királyi katonai akadémián, Sandhurstben tanult. Később katonai szakértőként és színészként is dolgozott, segített egy honvédséges tévésorozatban és a Sárkányok Kabul felett című filmben is.
Tavaly nyáron kérte leszereléséét, mert nem értett egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva kérését elutasították, így máig a haderő tagja maradt. „Úgy gondolom, hogy ki fogják rugni” – válaszolta arra a kérdésre, milyen következményekkel számol az interjú miatt.
A százados szerint sok katona motiválatlan a jelenlegi körülmények között. „Soha nem volt még ilyen alacsony a morál a Magyar Honvédség történetében. Soha nem akartak még ennyien távozni” – fogalmazott. Elmondása szerint egy kormányrendelet megszüntette a pótlékokat és a túlórafizetést, ami havi százötvenezer-kétszázezer forinttal csökkentette sok katona jövedelmét.
A toborzókampány kapcsán elmondta, hogy ellentmondást érzett aközött, amit sugározott, és amit a társai valóban tapasztaltak. „A plakátok hasznosak voltak abban, hogy fiatalokat becsábítsunk a laktanya kapuján. De nem tudtuk őket ott tartani, mert szembesültek a valósággal” – magyarázta. A modern felszerelés helyett penészes szobák és csatornaszagú folyosók várták az újoncokat.
Pálinkás részletesen beszélt arról is, hogyan került Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia Sandhurstbe. „Nem kellett átmennie a hivatalos kiválasztási folyamaton. Automatikusan jogosult volt arra, hogy a világ legdrágább katonai akadémiájára küldjék” – mondta. A százados szerint ez demoralizálóan hatott a katonákra, akik úgy érezték, Orbán csak családi kapcsolatai miatt juthatott el oda.
A csádi missziót különösen aggasztónak tartja. Elmondása szerint Orbán Gáspár egyszer megosztotta vele, hogy ötven százalékos veszteséggel számol a küldetés során. „Próbáltam lebeszélni őt szakmai érvekkel arról, hogy ne erőltesse ezt a műveletetet” – emlékezett vissza. Véleménye szerint a misszió végül a közelgő választások miatt került le a napirendről.
A katonák mindennapjai is nehézkesek lettek. A feladatorientált szolgálat bevezetése óta nincs fix munkaidő, ami kiszámíthatatlanná teszi a családi életet. Az ellátmány minősége sem megfelelő – gyakran előfordul, hogy egy müzliszelet hangosan zakatol a katona táskájában. Éles helyzetben ez akár életveszélyes is lehet.
„Magyar katonákat nem engedtek be NATO-értekezletekre” – mondta Pálinkás, hozzátéve, hogy más NATO-tagállamok katonái kérdezgetik, valójában Oroszország oldalán állnak-e. Ezt jelentették a vezetésnek is, de nincs jel arra, hogy változtatnának ezen.
A százados szerint a katonák kilencven százaléka várja a változást az áprilisi választásokon. „Azt hiszem, a katonák általában úgy vélik, hogy a honvédelmi miniszter egyszerűen nem tudja, mit csinál” – fogalmazott. Véleménye szerint amint feloldják a veszélyhelyzetet, tömeges leszerelésre lehet számítani.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Facebookon reagált, kijelentve, hogy a Magyar Honvédség pártpolitikától független intézmény marad. Felsorolta a védelmi költségvetés eredményeit, és hangsúlyozta: a kritikus energetikai infrastruktúra védelme minden katona kötelessége. „Sajnálatos, hogy ez Pálinkás századosnak nem egyértelmű” – írta.
Az interjú ritka betekintést nyújt a magyar katonai élet valóságába. A beszélgetés rávilágít azokra a gyakorlati nehézségekre, amelyekkel a szolgálatot teljesítők szembesülnek: fizetési problémák, felszerelés hiányosságok, kiszámíthatatlan munkaidő. Pálinkás hangsúlyozta, hogy az adófizetők pénzéből működő szervezetről van szó, így a polgároknak joguk van pontos képet kapni annak állapotáról.
