Hungary Loses Billions Annually Due to Energy Diplomacy Inaction

Magyarország rejtett áramadója: Miért fizetünk milliárdokat a szomszédok rossz vezetékeiért?

A magyar ipar és háztartások évről évre jelentős többletet fizetnek az áramért. Ennek oka nem a rezsicsökkentés vagy a hazai hálózat. A probléma a szomszédos országok gyenge belső vezetékeiben rejlik. Az osztrák és szlovák hálózati szűkületek mesterségesen korlátozzák a Magyarország felé áramló olcsó nyugati áramot. Ez magas hazai árakat és évi több tízmilliárd forintos nemzetgazdasági terhet eredményez. A magyar energiahatóság látszólag passzívan viselkedik az európai fórumokon. A gyakorlati tanács: követeljük az átláthatóságot a határkeresztező áramáramlásokról és azok gazdasági hatásáról!

A fizikai kapacitás nem minden

Magyarország vezetékei fizikailag jól kapcsolódnak Nyugat-Európához. A határkeresztező kapacitás többszöröse az uniós célnak. A baj a szomszédok belső hálózatában van. Az osztrák és szlovák belső vonalak túlterhelődnének. Ezért korlátozzák a felénk irányuló árammennyiséget. A korlátozás a hálózatbiztonságot védi. Az algoritmus hibátlanul működik. De a hazai áramárak emelkednek emiatt. A hazai rugalmassági források fejlesztése elmaradt.

Két gyenge láncszem okoz mindent

Elemzések szerint két konkrét vezeték a fő probléma. Az egyik Szlovákiában, Veľký Ďur és Levice között fut. A másik Ausztriában, Neusiedl és Wien között húzódik. Ezek a belső szakaszok rendkívül gyengék. Az olcsó nyugati áram itt akad el. Az uniós szabály a kapacitás 70%-os fenn tartását írja elő. A valóság ennél sokkal rosszabb. A szlovák vezetéken az idő 30%-ában korlátoznak. Átlagosan a kapacitás 15%-át vonják el. Ezt az IVA (Individual Validation Adjustment) mechanizmussal teszik. Az eszköz tartós kapacitáshiányt okoz.

Mit tesznek a magyar hatóságok?

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) válasza szerint aktívan dolgoznak. A határkeresztező kapacitások kérdését napirenden tartják. Kétoldalú egyeztetéseket folytatnak Szlovákiával és Ausztriával. Részt vesznek az uniós munka- és miniszteri találkozókon is. A hivatal hivatalos válasza hangsúlyozza: „a MEKH kiemelt figyelemmel kíséri és az európai, illetve regionális fórumokon folyamatosan napirenden tartja”. Ennek ellenére a gyakorlati eredmények elmaradnak. A szlovák korlátozás továbbra is tart. A bruttó hazai áramfelhasználás 2024 első felében csökkent.

Kik nyernek a magas árakon?

A magas hazai árak nem mindenki számára jelentnek veszteséget. A rendszerirányító, a MAVIR válasza egyértelmű. „Azon erőművek, melyek a magas árak esetén jóval alacsonyabb önköltséggel termelnek, több profitot realizálhatnak.” Ez alacsony működési költségű erőművekre vonatkozik. Ilyenek a paksi atomerőművek vagy a gázüzemű csúcserőművek. A nagykereskedelmi profit egy szűk csoport kezében összpontosul. Az olcsó import lefojtása védi ezeket a hazai profitközpontokat. A nemzetgazdaság egésze azonban veszít.

Mennyibe kerül ez az országnak?

A pontos számot senki nem tudja megmondani. A MAVIR és a MEKH sem készített hivatalos becslést. Elemzők évi 80-170 milliárd forintos terhet említenek. Az augusztusi hőhullám csak tíz nap alatt 25 milliárd forint pluszköltséget hozott. Az uniós szabályok lehetőséget adnak a fellépésre. Az ACER-nél lehetne panaszt emelni. A RAM-megfelelés számonkérésére is van mód. Projektek kiemelését is kezdeményezhetné a kormány. A passzivitás valódi ára a magyar gazdaság és háztartások számláin jelentkezik.

Gyakorlati áttekintés: A határkeresztező korlátozások hatása

A cikk összefoglalója egyértelmű. A szomszédok hálózati hiányosságai drága magyar áramot eredményeznek. A magyar energiahatóságok tevékenysége eddig nem vezetett eredményre. Közben a hazai fogyasztók és a gazdaság fizet a számlát. A megoldás eszközei az uniós jogban meglennének. Ezek használata megkövetelné a politikai akaratot. Az átláthatóság első lépés a változáshoz.