Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közzétett legfrissebb adatok szerint a magyar iskoláskorú gyermekek közel 8%-át érinti az ADHD, míg 6-7%-uk küzd depressziós tünetekkel – mégis csak töredékük kap megfelelő diagnózist és kezelést. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása szerint tavaly mindössze 11.800 gyermek részesült szakorvosi ellátásban e kórképek miatt, ami jelentős ellátási hiányosságra utal.
A Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóinak közös, 2023-as felmérése szerint a pedagógusok 76%-a nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a mentális egészségügyi problémák felismeréséhez. Az Info-Bionika Kutatóközpont új, digitális szűrőrendszere azonban áttörést jelenthet: a mesterséges intelligenciával támogatott technológia 89%-os pontossággal azonosította a kísérleti programban résztvevő 1.200 tanulónál a figyelemhiányos és depressziós tüneteket – derül ki az Infotv. alapján kikért adatokból.
„A korai felismerés kulcsfontosságú, mivel minden késlekedett év 15-20%-kal rontja a sikeres kezelés esélyét” – olvasható a Magyar Pszichiátriai Társaság szakmai ajánlásában. A szakemberek szerint a felismerési arány növelése érdekében szükséges lenne minden iskolában legalább egy, mentálhigiénés képzésen átesett pedagógus alkalmazása, valamint a digitális szűrőrendszerek országos bevezetése.
Az új technológia költséghatékonyságát mutatja, hogy egy gyermek szűrése és nyomon követése évi 4.800 forintba kerülne az egészségbiztosítási rendszernek, szemben a késői felismerésből adódó kezelések átlagos 215.000 forintos költségével. A kutatás adatai szerint a digitális biomarkerek alkalmazásával akár 65%-kal növelhető lenne a mentális problémákkal küzdő gyermekek korai felismerési aránya a jelenlegi rendszerhez képest.
A rendszer országos bevezetését jelenleg a K+F pályázatok alacsony finanszírozása hátráltatja. Bár a 2021-2027-es uniós ciklusban elméletileg 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre hasonló innovációk támogatására, ebből eddig mindössze 420 millió forintot hívtak le a releváns kutatóhelyek. Az állampolgárok a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál kérhetnek tájékoztatást a program előrehaladásáról, illetve önkormányzati képviselőiken keresztül javasolhatják a helyi iskolákban a szűrőprogram bevezetését.
