Magyarország továbbra is az EU élvonalában szerepel a saját tulajdonú lakásban élők arányát tekintve – derül ki a legfrissebb Eurostat adatokból. A KSH által közzétett 2025-ös lakásstatisztikai jelentés szerint a magyar háztartások 91,3%-a él saját tulajdonú ingatlanban, ami 11,7 százalékponttal haladja meg az EU-s átlagot.
Ez a magas arány évtizedek óta jellemző hazánkra. A rendszerváltás utáni privatizációs hullám során a korábbi állami bérlakások jelentős része magántulajdonba került, ami alapjaiban határozta meg a magyar lakáspiac szerkezetét. Az Infotv. alapján bekért adatokból látható, hogy míg Budapesten 87,6%, addig a vidéki városokban és falvakban még magasabb, helyenként 95% feletti a tulajdonosi arány.
Az érme másik oldala, hogy a bérlakás-szektor szűkössége miatt a lakhatási mobilitás korlátozott. A MNB lakáspiaci jelentése szerint a magas tulajdonosi arány együtt jár a lakásmobilitás alacsonyabb szintjével: a magyarok átlagosan 30 évig élnek ugyanabban az ingatlanban, szemben a nyugat-európai 7-10 éves átlaggal. „A saját lakás egyszerre jelent biztonságot és korlátozza a munkaerőpiaci mobilitást” – fogalmaz a Magyar Nemzeti Bank elemzése.
A statisztikák mögött húzódó egyik fő ok az állami bérlakásszektor zsugorodása. Míg az 1980-as években még a lakásállomány közel 25%-a volt önkormányzati tulajdonban, ma ez az arány 3% alatt van. A Lakhatási Minimum Egyesület által végzett adatelemzés rámutat: a magas tulajdonosi arány sok esetben kényszer, nem valódi választás eredménye.
Hogyan befolyásolja ez a jelenlegi lakáshelyzetet? A bérlakások hiánya különösen a fiatalok és alacsonyabb jövedelműek számára okoz nehézséget a lakhatási válság közepette. Miközben a tulajdonosi lét biztonságot nyújt, érdemes figyelemmel kísérni, hogyan alakul a megfizethető bérlakások aránya a következő években, hiszen ez a gazdasági mobilitás egyik kulcsa lehet.
