A magyar államadósság GDP-arányos mértéke 2023 végén 73,5%-ra emelkedett, és a kormány piaci finanszírozásra való átállása közvetlen hatással lesz az önkormányzati gazdálkodásra. A Magyar Államkincstár adatai szerint a helyhatóságok már most 420 milliárd forintnyi hiánnyal küzdenek, miközben a központi kormányzattól érkező normatívák reálértéke folyamatosan csökken.
Az államadósság piaci finanszírozása növeli a hozamkörnyezetet, ami a önkormányzatokra kettős hatással bír. Egyrészt drágítja a helyi fejlesztési hiteleket – a Kormány hitelfelveételi engedélyezési mechanizmusa (Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján) így még nagyobb szűrőként működik. Másrészt az állampapírhozamok emelkedése magasabb kamatokat jelent a települések megtakarításainál is, de ezt az előnyt felülírja a növekvő inflációs nyomás.
A helyzet súlyosságát jól mutatja a Magyar Önkormányzatok Szövetségének felmérése, amely szerint a városok 68%-a tervez szolgáltatáscsökkentést 2025-ben. A költségvetési megszorítások elsőként a nem kötelező feladatokat érintik: kulturális programok, sportlétesítmények üzemeltetése, szociális támogatások kiegészítő formái kerülnek veszélybe. „A helyi közszolgáltatások fenntarthatósága komoly veszélybe került” – áll a MÖSz legutóbbi közleményében.
Különösen aggasztó a helyzet a 10-50 ezer fős középvárosokban, ahol a közüzemi költségek a teljes költségvetés 22-28%-át teszik ki, miközben a központi költségvetésből érkező támogatások aránya folyamatosan csökken. Az adósságszolgálati mutatók romlása miatt több önkormányzat már nem tud pályázni uniós fejlesztési forrásokra, mivel nem tudja biztosítani a szükséges önrészt.
A hitelminősítők figyelmeztető jelzései és az államadósság-kezelés változásai miatt az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérni településük közpénzügyi helyzetét. A helyi költségvetések átláthatósága és a szolgáltatások fenntarthatósága kulcskérdéssé válik, amikor az államháztartás minden szintjén feszültebbé válik a finanszírozás.
