A 2026-os költségvetési tervek szerint Magyarország ismét jelentős mértékben növelné devizaadósságát. A nemrég közzétett tervezet alapján a magyar állam újabb 4,3 milliárd euró (körülbelül 1700 milliárd forint) értékű devizakötvény kibocsátását tervezi. Ez folytatja azt a tendenciát, amely szerint 2022 óta közel 14 milliárd euróval nőtt hazánk devizaadóssága.
A Pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott adatok szerint a teljes államadósságon belül a devizában fennálló kötelezettségek aránya jelenleg 30% körül mozog, ami jóval meghaladja a 2010-es évek közepén elért 20% körüli értéket. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) statisztikái alapján ez az arány 2021-ben még csak 20,6% volt, ami azt jelenti, hogy három év alatt közel 50%-kal nőtt a devizaadósság részaránya a teljes államadósságon belül.
A devizaadósság növekedése több szempontból is kockázatot jelent. Egyrészt a forint esetleges gyengülése automatikusan növeli az államadósság forintban kifejezett értékét, másrészt a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása is jelentős hatással van a devizában felvett hitelek törlesztési terheire. Az MNB korábbi jelentése szerint minden 10%-os forintgyengülés körülbelül 2,5 százalékponttal növeli a GDP-arányos államadósságot.
A devizaadósság növekedését elsősorban a magas költségvetési hiány finanszírozási szükséglete indokolja. A 2023/24-es költségvetési hiány meghaladta a GDP 6%-át, és a 2026-os költségvetési tervezet szerint továbbra is 3% feletti hiánnyal számol a kormány. A devizakibocsátás mellett szól, hogy a nemzetközi befektetők még mindig jelentős érdeklődést mutatnak a magyar állampapírok iránt.
Az adatok alapján szembetűnő, hogy a 2010-es évek csökkenő tendenciája után ismét növekvő pályára állt a devizaadósság. Ez különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy a kormányzati kommunikáció rendszeresen hangsúlyozza az „adósságcsökkentés” és a „pénzügyi szuverenitás” fontosságát. A gyakorlatban azonban a költségvetési hiány finanszírozása egyre inkább a nemzetközi piacoktól és a devizakibocsátástól függ.
A devizaadósság növekedésének trendje azt jelzi, hogy az állampolgároknak és a gazdasági szereplőknek érdemes fokozott figyelemmel követniük a költségvetési folyamatokat és az államadósság szerkezetének alakulását, mivel ezek hosszú távon meghatározzák az ország gazdasági kilátásait és pénzügyi stabilitását.
