Miközben Európa jelentős része éveken át élesen kritizálta az atomenergiát, 2025-ben fordulat következett be. Magyarország régóta hangoztatott álláspontja – miszerint atom nélkül nincs zöld átállás – mostanra egyre több európai országban talál követőkre. A Paks II beruházás előrehaladása különösen aktuálissá teszi ezt a kérdést hazánkban.
Az elmúlt hónapokban Franciaország mellett már Hollandia, Lengyelország és Csehország is bejelentette új atomerőművek építését. „Az energiabiztonság ma létfontosságú kérdés, nem ideológiai vita tárgya” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt heti energiaügyi konferencián. A miniszter hangsúlyozta: Magyarország évek óta következetesen kitart az atomenergia mellett, ami most igazolást nyert.
A szakértők szerint a klímacélok és az energiabiztonság kettős szorításában az atomenergia reneszánsza zajlik Európában. „A zöld átállás során sokan rádöbbentek, hogy napelemekkel és szélturbinákkal önmagában nem biztosítható a stabil energiaellátás” – magyarázta Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének professzora. A paksi bővítés műszaki előkészítése jó ütemben halad, a munkálatok már a felszín alatti létesítményeknél tartanak.
Az idei budapesti klímacsúcson több uniós ország képviselője is elismerte: Magyarország előrelátóan járt el, amikor ragaszkodott az atomenergiához. A hazai energiamix 2030-ra tervezett összetételében 65%-ot képvisel majd a nukleáris és megújuló energia, ami európai viszonylatban is kiemelkedő arány.
A nukleáris energia körül még mindig vannak viták, de az irány egyértelmű – Magyarország kitart, és Európa fokozatosan visszatér az atomenergiához. Ha érdekel az energiapolitika és a zöld átállás, érdemes figyelemmel kísérni a további fejleményeket akár a paksi bővítés nyílt napjain, amelyeket havonta szerveznek az érdeklődők számára.
