A magyar autóipar termelése 2025 első felében 15,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben régiós versenytársaink – Szlovákia, Csehország és Románia – növekedést könyveltek el. A KSH adatai szerint ez a visszaesés különösen súlyosan érinti a járműgyártásra épülő városi gazdaságokat: Győrben, Kecskeméten és Esztergomban már láthatók a foglalkoztatási mutatók romlásának jelei.
Az iparág hanyatlása mögött összetett okok húzódnak. Egyrészt, az elektromos átállás során Magyarország lemaradt a szükséges infrastruktúra kiépítésében – az Elektromobilitás Stratégia teljesítése mindössze 68%-os. Másrészt, a hazai beszállítói láncok versenyképességét csökkentette az energiaárak tartós emelkedése. A KSH ipari termelési adatai szerint a magyar autóipari beszállítók költségei átlagosan 22%-kal magasabbak a szlovák versenytársakénál. „Az energiaintenzív alkatrészgyártás területén elvesztettük korábbi versenyelőnyünket” – fogalmazott a Magyar Járműalkatrészgyártók Szövetségének elnöke a legutóbbi iparági fórumon.
Érdekes kontrasztot mutat, hogy míg az autóipari beruházások értéke 2022-2024 között országosan 1860 milliárd forintot tett ki, ennek 78%-a akkumulátorgyártásra koncentrálódott, miközben a hagyományos járműgyártás fejlesztése háttérbe szorult. A közérdekű adatigénylés útján megszerzett önkormányzati adatok szerint Győrben 2024 harmadik negyedévében 11%-kal csökkent az iparűzési adóbevétel az előző év azonos időszakához képest, ami érzékenyen érinti a városi szolgáltatásokat.
A helyzet javításához szükség lenne a képzési rendszer átalakítására és az energiahatékonysági beruházások fokozott támogatására. Az autóipar átalakulása nem csupán gazdasági, hanem várospolitikai kérdés is, hiszen az érintett települések jövőbeli fejlődési pályáját alapvetően meghatározza a helyi gazdaság gerincét adó iparág teljesítménye. A helyi költségvetések átláthatósága és a gazdaságfejlesztési tervek nyilvános vitája elengedhetetlen ahhoz, hogy a városok megfelelően alkalmazkodhassanak az iparági változásokhoz.
