A kormány nemrég nyilvánosságra hozta a 2025-ös beruházási tervét, amely összesen 9400 milliárd forintos fejlesztési keretet tartalmaz. Ez az összeg a magyar GDP közel 12%-át teszi ki, ami jelentősen meghaladja az EU-s átlagot (amely 3-4% körül mozog). A Pénzügyminisztérium adatai szerint a terv célja a gazdasági növekedés élénkítése, különös tekintettel a vidéki nagyvárosok fejlesztésére.
A beruházási csomag 5600 milliárd forintot irányoz elő infrastrukturális fejlesztésekre, amiből 2800 milliárd forint közlekedési, 1400 milliárd egészségügyi, 1200 milliárd pedig oktatási célú beruházásokra fordítódik. Az adatok elemzése során világossá válik, hogy a források elosztása nem egyenletes a régiók között. Az egy főre jutó beruházási érték Debrecen körzetében közel kétszerese a délnyugati régiókénak. Ez a Beruházási Törvény 27. §-ában foglalt regionális kiegyenlítési elvvel nehezen egyeztethető össze.
A tervdokumentációhoz benyújtott közérdekű adatigénylésünkből kiderült, hogy a beruházások költség-haszon elemzése hiányos. A projektek 32%-ánál nem készült részletes megtérülési számítás, ami az államháztartási törvény átláthatósági előírásait figyelembe véve aggályos. „A beruházások hatékonyságának mérése elsődleges fontosságú, különösen ilyen volumenű közpénz elköltésénél” – nyilatkozta a Költségvetési Tanács közleményében.
A beruházási tervben szereplő városi fejlesztések közül kiemelkedik Budapest (1200 milliárd), Debrecen (820 milliárd), Szeged (580 milliárd) és Miskolc (460 milliárd) részesedése. Az adatok alapján a beruházások 68%-a építőipari jellegű, ami fokozza a szektoron belüli keresletet és várhatóan az áremelkedést is, ahogy ezt a Nemzeti Bank legutóbbi jelentése is előrevetítette.
A beruházási terv nagyságrendje és koncentrációja közvetlen hatással lesz a városi lakosok életminőségére. A következő hónapokban érdemes figyelemmel kísérni a konkrét kivitelezési szerződések feltételeit és a közbeszerzések átláthatóságát. A helyi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek kulcsszerep jut a beruházások társadalmi ellenőrzésében, különösen a megtérülési adatok hiányában.
