Újabb mélypont következett a magyar demokrácia helyzetében az Economist Intelligence Unit (EIU) friss jelentése szerint. Az idei vizsgálat alapján Magyarország tovább csúszott a globális demokrácia-rangsorban, ami már a 13. egymást követő év, hogy romlott az ország mutatója. A szakértők szerint ez a folyamat közvetlenül érinti a magyar városlakók mindennapjait, különösen az önkormányzatok működését és a helyi döntéshozatalt.
A nemzetközi elemzés kiemeli, hogy a választási rendszer egyenlőtlenségei, a média függetlenségének korlátozása és a civil szervezetek működési nehézségei jelentősen befolyásolják a demokratikus folyamatokat. Budapest, Szeged, Pécs és több megyei jogú város önkormányzatai egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a központi forrásokért folytatott küzdelemben. „A demokratikus visszaesés nem elvont fogalom, hanem kézzelfogható következményekkel jár a helyi közösségek számára” – nyilatkozta Kovács Péter, a Városkutatási Intézet elemzője.
Az önkormányzatok csökkenő pénzügyi mozgástere közvetlenül érinti a helyi közszolgáltatásokat. Budapesten például több kerületben is késnek a tervezett infrastrukturális fejlesztések, Debrecenben pedig a tömegközlekedési hálózat korszerűsítése ütközik akadályokba. A jelentés szerint a demokrácia minőségének romlása tükröződik abban is, hogy csökken a társadalmi egyeztetések szerepe a városi nagyberuházások esetében, ahogy azt a közelmúltban a miskolci és szegedi fejlesztéseknél is tapasztalhatták a helyiek.
A szakértők szerint a demokratikus deficit jelei a mindennapi ügyintézésben is megmutatkoznak. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés nehézkessége, a helyi média függetlenségének csorbulása és a döntéshozatali folyamatok átláthatóságának hiánya mind hatással vannak a városlakók életére. A következő hetekben várhatóan több civil szervezet is elemzéseket készít majd arról, hogyan javítható a helyi részvételi demokrácia a jelenlegi körülmények között, és milyen eszközök állnak a városlakók rendelkezésére érdekeik hatékonyabb képviseletére.
