A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi közlése szerint a magyar állam 3 milliárd euró értékben bocsátott ki eurókötvényeket, amit a befektetők több mint hétszeresen, 22 milliárd euró értékben jegyeztek le. Ez a túljegyzési arány messze meghaladja a korábbi évek adatait – 2023-ban a hasonló kibocsátásnál csupán négyszeres túljegyzést regisztráltak.
A három különböző futamidővel kibocsátott kötvények közül kiemelkedő érdeklődés övezte a tízéves papírokat, melyeknél 3,85%-os hozam mellett sikerült megállapodni. Az ÁKK adatai szerint ez 20 bázisponttal kedvezőbb a 2025 végi hasonló kibocsátásokhoz képest. A forrásokat elsősorban az államadósság refinanszírozására és infrastruktúra-fejlesztési projektek támogatására fordítják.
Az Államadósság Kezelő Központ módszertani tájékoztatója szerint a kötvénykibocsátást megelőzően részletes piacelemzést végeztek, melynek során a globális likviditási helyzetet és a befektetői hangulat kedvező alakulását mérték fel. A 2023. évi CXCVIII. törvény (költségvetési törvény) 5. paragrafusa biztosítja a jogi keretet az ilyen típusú forrásbevonáshoz.
„A sikeres kibocsátás jelzi, hogy a nemzetközi befektetők bíznak a magyar gazdaság fejlődési pályájában és az állampapírok biztonságában” – írta közleményében a pénzügyi államtitkár. A kibocsátás eredményei azonban összetettebb képet mutatnak: míg a jegyzés nagysága bizalomra utal, a hozamszint továbbra is magasabb a régiós átlagnál.
Az átláthatóság érdekében a kötvényjegyzők összetételéről részletes adatokat igényeltem közérdekű adatkérés formájában, hogy elemezni lehessen a hazai és külföldi befektetők arányát. A kibocsátás közvetlen költsége a GDP 0,6%-át teszi ki, míg a visszafizetési kötelezettség a 2030-as évek közepéig terheli majd a költségvetést.
A polgároknak érdemes figyelemmel kísérni, hogyan használja fel az állam ezt a jelentős forrást, különösen annak fényében, hogy a devizaadósság növekedése árfolyamkockázatot is hordoz. Az adósságkezelés átláthatósága kulcsfontosságú a közpénzügyi felelősség megítéléséhez.
