A KSH legfrissebb adatai szerint a hazai energiatermelő vállalatok 2025 első negyedévében 47%-kal növelték bevételeiket az előző év azonos időszakához képest. Ez a rendszerváltás óta nem látott növekedés elsősorban a megújuló energiaforrások kapacitásbővítésének és a nemzetközi energiapiaci árfolyamok kedvező alakulásának köszönhető. Az energiahatékonysági beruházások megtérülése most rekordgyorsasággal történik.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatbázisából kinyert információk alapján a hazai nagyvárosok energiaellátása jelentősen stabilabbá vált. A 2023/50-es számú MEKH jelentés szerint az áramkimaradások átlagos időtartama 2025 elején 38%-kal csökkent a megyeszékhelyeken. Ezt elsősorban az okoshálózati fejlesztéseknek tulajdonítják, amelyekre a legnagyobb öt városban összesen 87,2 milliárd forintot fordítottak a 2024-es költségvetési évben. Adatelemzésünk során a MEKH közadattárában található üzembiztonsági mutatókat vetettük össze a 2022-2025-ös időszakra, figyelembe véve a szezonális ingadozásokat is.
Az energiahatékonyság javulása különösen a közintézmények esetében szembetűnő. A Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása szerint az elmúlt 12 hónapban 342 energetikai korszerűsítési tender zárult le sikeresen, melyek 70%-a a 2020-ban elfogadott Nemzeti Energiastratégia finanszírozási keretéből valósult meg. „A közintézmények energiafogyasztása átlagosan 22,3%-kal csökkent a felújítások után, ami közvetlen megtakarítást jelent a városi költségvetésekben” – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium márciusi értékelésében.
A látványos eredmények ellenére fontos hangsúlyozni, hogy továbbra is jelentős területi egyenlőtlenségek mutatkoznak. Adataink szerint míg a nyugat-magyarországi városok már 32%-os megújuló részarányt értek el energiamixükben, a keleti országrész városaiban ez az arány mindössze 17%. Az információs átláthatóság is fejlesztésre szorul: a 23 megyei jogú város közül csak 14 teszi közzé rendszeresen energiagazdálkodási adatait az Infotv. előírásai szerint.
A városlakók számára a legfontosabb következmény, hogy az energiahatékonysági beruházások megtérülése már középtávon is érezhető a helyi adóterhek csökkenésében. Érdemes figyelemmel kísérni településük energiahatékonysági pályázatait, és civil kezdeményezésekkel ösztönözni az önkormányzatokat a transzparens energiagazdálkodásra.