Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Magyarország jövőre először válhat nettó befizetővé az uniós költségvetésben. A 2025-re tervezett 215 millió eurós negatív egyenleg történelmi fordulópont: hazánk 2004-es csatlakozása óta most először fizethet be többet az uniós kasszába, mint amennyit onnan visszakap. Ez fejenként évi 22 eurós (kb. 8800 forintos) hozzájárulást jelent minden magyar állampolgár számára.
A változás hátterében több tényező áll. A magyar gazdaság fejlődésével az egy főre jutó GDP az uniós átlag 76%-ára emelkedett, ami automatikusan csökkenti a kohéziós források mértékét. Emellett 2022 decembere óta jelentős uniós források felfüggesztése is befolyásolja a mérleget: a jogállamisági feltételrendszer és a kondicionalitási mechanizmus alapján mintegy 21 milliárd euró vár még folyósításra. Az Állami Számvevőszék elemzése szerint a blokkolás már 2023-ban is közel 1200 milliárd forintnyi forrás hiányát okozta a magyar költségvetésben.
A helyzet különösen súlyos a vidékfejlesztési és kohéziós programok szempontjából. Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok keretében Magyarország a 2021-2027-es ciklusban összesen 22 milliárd euró támogatásra lenne jogosult. Az Infotv. alapján kikért adatok szerint a kormányzat előfinanszírozással próbálja áthidalni a hiányt, ami növeli az államadósságot. Érdekes összehasonlítás, hogy míg 2016-2019 között évente átlagosan az uniós források a GDP 3-4%-át tették ki, ez az arány 2023-ban 0,3%-ra zuhant.
Az átmenetileg nettó befizetői pozíció rávilágít, mennyire fontos a jogállamisági kérdések rendezése a források felszabadításához. A 215 millió eurós negatív egyenleg ugyan nem drámai összeg, de fordulópont az uniós tagságunk gazdasági mérlegében, ami átláthatóbb közpénzfelhasználást és hatékonyabb pénzügyi tervezést tesz szükségessé. Az uniós tagság mérlege természetesen nem csak közvetlen pénzügyi transzfereken múlik – a közös piac előnyei, a kereskedelmi lehetőségek és a beruházási környezet stabilitása továbbra is jelentős pozitív hatással bír a magyar gazdaságra.
