Az Eurostat friss adatai szerint a magyar lakásárak 2025 harmadik negyedévében 7,2%-kal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. Ez jelentősen meghaladja az európai uniós 3,9%-os átlagot. Budapest különösen kiemelkedik: a fővárosban 9,1%-os éves drágulást mértek, ami a régióban is a legmagasabb értékek közé tartozik. A lakhatási költségek így továbbra is a magyar háztartások jövedelmének átlagosan 34%-át emésztik fel.
Az adatokból kirajzolódó trend aggasztó folyamatokra utal. Míg 2023-ban átmeneti lassulás volt tapasztalható, 2024 második felétől ismét gyorsult a lakásárak emelkedése. A KSH lakásárindexe alapján a vidéki nagyvárosok közül Debrecenben (+8,3%) és Szegeden (+7,8%) tapasztalhatók a legmarkánsabb áremelkedések. Az Eurostat módszertana szerint a számítások a ténylegesen megvalósult adásvételek áraiból készülnek, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tranzakciós adatbázisából nyernek ki.
Figyelemre méltó, hogy a lakásárak növekedése továbbra is jelentősen meghaladja a bérek emelkedési ütemét, amely ugyanebben az időszakban 5,6% volt. A lakhatási válság mélyülésére utal az is, hogy az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kikért adatok szerint a CSOK Plusz program bevezetése ellenére is csökkent az első lakásvásárlók aránya a piacon.
„A lakásárakat vizsgáló jelentésünk egyértelműen mutatja, hogy a megfizethető lakhatás továbbra is komoly kihívás a legtöbb tagállamban, különösen a kelet-közép-európai régióban” – fogalmazott az Eurostat lakáspiaci elemzője a jelentés kapcsán.
Az adatok tükrében égető szükség lenne átfogó lakáspolitikai beavatkozásokra. A polgárok számára továbbra is kulcsfontosságú a lakáspiaci trendek figyelemmel követése, különösen a kamatszintek és támogatási programok változásainak fényében. Ahogy az ingatlanárak és bérleti díjak emelkedése folytatódik, egyre fontosabbá válik a transzparens lakáspiaci információkhoz való hozzáférés.
