Az Európai Unió 2023-ban elfogadott energiapiaci reformja új helyzet elé állította a magyar energiapolitikát. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk továbbra is 70% feletti arányban függ az importált energiahordozóktól, miközben a háztartási energiaárak 2022-es átlagos 32,6%-os emelkedése után az energiaszuverenitás kérdése kiemelt prioritássá vált.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb adatai alapján a megújuló energiaforrások részaránya a hazai energiamixben elérte a 13,9%-ot, ami 2,3 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest, de továbbra is elmarad a 2030-ra kitűzött 21%-os céltól. Az adatok elemzése során figyelembe vettük a 2023/2434. számú európai direktívát is, amely új kötelezettségeket határoz meg a tagállamok számára az energiahatékonyság területén.
A Paks II. beruházás jelenlegi státuszát vizsgálva látható, hogy a projekt költségvetése immár 15%-kal meghaladja az eredeti terveket. A közérdekű adatigénylés útján megszerzett dokumentumok szerint a késedelem fő okai között szerepelnek az engedélyeztetési folyamatok elhúzódása és a nemzetközi beszállítói láncok akadozása. „A nukleáris kapacitás fenntartása nélkülözhetetlen a hazai ellátásbiztonság és a karbonsemleges energiatermelés szempontjából” – olvasható az Energiaügyi Minisztérium stratégiai dokumentumában.
A szomszédos országokkal összehasonlítva Magyarország átlag feletti összeget, a GDP 1,2%-át fordítja energiahatékonysági beruházásokra. Az adatokat a nemzeti költségvetési jelentésből nyertük, összhangban a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) előírásaival, amely biztosítja az ilyen jellegű közérdekű adatok hozzáférhetőségét.
Az energiaszegénység továbbra is jelentős problémát jelent: a lakosság csaknem 18%-a küzd azzal, hogy megfelelően fűtse otthonát télen. Ez rávilágít arra, hogy a megfizethető energia és a környezeti fenntarthatóság közötti egyensúly megtalálása továbbra is az energiapolitika egyik legnagyobb kihívása. Az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérniük a nemzeti energiastratégia közelgő felülvizsgálatát, amely várhatóan új irányokat szab majd a hazai energiapolitika számára.
