A hazai egy főre jutó GDP az uniós átlag mindössze 77,7%-át éri el, derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Ez a mutató – amely az ország gazdasági fejlettségét jelzi – jól illusztrálja, hogy Magyarország növekedési pályája messze elmarad a kormányzati kommunikációban hangoztatott „sikertörténettől”.
Az Eurostat adatai szerint Magyarország pozíciója stagnál, miközben a régióban többen előreléptek. Románia, amely korábban mögöttünk volt, mostanra utolért, sőt egyes mutatókban már meg is előzött minket. A vásárlóerő-paritáson mért fejlettségünk különösen aggasztó a nagyvárosok lakosságának szempontjából, akik az emelkedő ingatlanárak és szolgáltatási költségek mellett érzik, hogy bérük egyre kevesebbet ér.
Az adatok mélyebb elemzése a 2015 és 2023 között beáramló jelentős uniós források ellenére meglepő képet mutat: a közberuházások hatékonysága kérdéses. A Költségvetési Tanács által közzétett dokumentumok szerint a fejlesztési források 40%-a olyan infrastrukturális projektekre ment, amelyek gazdasági megtérülése nem igazolható. A közérdekű adatigénylések útján megszerzett információk alapján különösen a megyei jogú városokban látható, hogy a presztízsberuházások aránya jóval meghaladja a produktív, hosszú távú gazdasági fejlődést szolgáló befektetésekét.
„A magyar gazdaságpolitika legnagyobb problémája, hogy a rövid távú látványeredményeket helyezi előtérbe a fenntartható növekedést támogató strukturális reformok helyett” – fogalmaz a GKI Gazdaságkutató legutóbbi elemzésében.
Az adatok mögötti realitás a városlakók számára mindennapi tapasztalat: a közszolgáltatások minősége nem javul az elvárt ütemben, miközben a lakhatási költségek, különösen a budapesti és nagyvárosi ingatlanárak, az EU-átlag feletti mértékben emelkednek. Az átláthatósági szempontból megvizsgált önkormányzati költségvetések (az Infotv. által előírt közzétételi kötelezettségek ellenére) ritkán teszik lehetővé, hogy a polgárok nyomon kövessék, valóban prioritást élveznek-e a hétköznapi életminőséget javító beruházások.
A jelenlegi fejlettségi szintünk javításához elengedhetetlen lenne a közpénzfelhasználás hatékonyságának növelése és a valódi átláthatóság megteremtése. A városok lakói számára a legfontosabb tanulság, hogy aktívan figyelemmel kell kísérniük településük költségvetését, és számon kell kérniük a döntéshozókat a források felhasználásáról.
