Az infláció Magyarországon várhatóan nagyobb mértékben csökken 2025-ben, mint Szlovákiában – derül ki az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzéséből. Míg 2024-ben mindkét országban magas szinten áll az árindex (Magyarországon 3,9%, Szlovákiában 3,2%), jövőre hazánkban 3,1%-ra mérséklődik, miközben északi szomszédunknál csak 3,0%-ra csökken a mutató. A konvergencia ellenére Magyarországon továbbra is magasabb marad az infláció, mint az euróövezet 2,2%-os átlaga.
Az inflációs olló bezáródása jelentős változás, hiszen 2022-ben még kiugróan nagy volt a különbség: Magyarországon 15,3%-os, Szlovákiában mindössze 12,1%-os áremelkedést mértek. A különbség 2023-ban tovább nőtt, amikor hazánkban 17,9%-ra szökött az infláció, míg Szlovákiában 10,6%-on tetőzött. Az adatokat a KSH és a Eurostat harmonizált fogyasztói árindexei alapján elemeztem, amelyek azonos módszertannal készülnek az EU tagállamaiban, így pontos összehasonlítást tesznek lehetővé.
A magyar dezinflációs folyamat gyorsaságát magyarázhatja a bázishatás (magasabb szintről indulva nagyobb a csökkenés lehetősége), valamint a Magyar Nemzeti Bank szigorú monetáris politikája. Az MNB a fogyasztói árindex stabilizálása érdekében hosszú ideig fenntartotta a magas alapkamatot, amit csak fokozatosan kezdett csökkenteni. A szlovák inflációt ugyanakkor az Európai Központi Bank monetáris politikája befolyásolja, amely kevésbé agresszív kamatpolitikát folytatott.
A számok mögött azonban érdemes megjegyezni, hogy mindkét ország még mindig küzd az árstabilitásért. Az inflációs előrejelzések bizonytalansága is jelentős – a háború, az energiaárak és a globális ellátási láncok zavarai mind befolyásolhatják a tényleges értékeket. A polgároknak ezért érdemes továbbra is figyelemmel kísérniük a havi inflációs adatokat és a jegybanki kommunikációt, hiszen ezek közvetlen hatással vannak a pénzük értékére és a mindennapi megélhetési költségeikre.
