Az átlagos magyar lakásárak mára a bérekhez viszonyítva Európa és a világ legmagasabb értékei közé emelkedtek. A KSH legfrissebb adatai szerint egy átlagos budapesti lakás megvásárlásához egy átlagos keresetű magyar állampolgárnak 19,4 év teljes jövedelmére van szüksége, ami történelmi csúcsot jelent, és nemzetközi összehasonlításban is kiugró érték.
A Magyar Nemzeti Bank lakásárindex-elemzése kimutatta, hogy a hazai ingatlanárak az elmúlt tíz évben 253 százalékkal emelkedtek, miközben a reálbérek növekedése mindössze 78 százalékos volt ugyanebben az időszakban. Ez az olló különösen Budapest belső kerületeiben és a Balaton-parton nyílt szélesre, ahol egy négyzetméternyi lakóingatlan ára már a 2 millió forintot is meghaladhatja.
Az Otthon Centrum elemzői rámutatnak, hogy ez a jelenség nem pusztán a kereslet-kínálat egyensúlyának felbomlásából fakad. Az információs szabadságról szóló törvény alapján kikért adatokból kiderül, hogy az állami támogatási rendszerek – mint a CSOK és a Babaváró – mintegy 23 százalékkal járultak hozzá az árak emelkedéséhez. Eközben a lakásállomány megújulása alig 0,4 százalékos éves szinten, ami messze elmarad az európai 1,1 százalékos átlagtól.
A Költségvetési Tanács adatai szerint az építőipari kapacitáshiány és az alapanyagárak emelkedése tovább fokozta a problémát. „A szabályozási környezet és a pénzügyi ösztönzők jelenlegi rendszere nem a megfizethető lakhatás irányába tereli a piacot,” nyilatkozta a Transparency International Magyarország egyik szakértője az általunk vizsgált adatokkal kapcsolatban.
Módszertani szempontból fontos megjegyezni, hogy elemzésünk során a nominális áremelkedést a nettó reálbér-növekedéssel és a lakáshitel-kamatokkal korrigáltuk, így kaptuk meg a valós megfizethetőségi mutatókat. Mindez arra figyelmeztet, hogy az átlagos magyar lakosok számára a lakástulajdon megszerzése egyre távolabb kerül, miközben a bérlakás-szektor szabályozatlansága további bizonytalanságot okoz a lakhatási piacon.