Az Orbán-kormány bejelentette, hogy 2024 őszén végre megkezdődik a Paksi Atomerőmű bővítésének konkrét építése, miután több mint egy évtizede tervezik a projektet. A 12 milliárd eurós (kb. 4700 milliárd forint) beruházásra vonatkozó szerződést 2014-ben írták alá Oroszországgal, de a tényleges építkezés számos késedelmet szenvedett. A jelenlegi 2000 MW kapacitáshoz képest Paks II két új 1200 MW-os blokkja jelentősen növelné Magyarország áramtermelését.
Az adatok elemzése alapján a beruházás gazdasági indokoltsága ellentmondásos. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont számításai szerint az atomerőmű megtérülése erősen függ a jövőbeli áramáraktól és a kivitelezési költségek alakulásától. Miközben a kormány az energiafüggetlenség kulcsaként tekint a projektre, az MNB elemzései rámutatnak, hogy a teljes költségvetési hatás akár az eredeti becslések többszöröse is lehet. A beruházást 80%-ban orosz hitelből finanszírozzák, ami évtizedekre meghatározza Magyarország energetikai mozgásterét.
A jelenlegi ütemterv szerint az első új blokk 2030-ban, a második 2031-ben kezdené meg a termelést, ami az atom részarányát az áramtermelésben a jelenlegi 50% körüli értékről akár 70%-ra is emelheti. Ez jelentős kérdéseket vet fel az energiamix rugalmasságával kapcsolatban, különösen a megújuló források növekvő részaránya mellett. Az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint a Paksi Atomerőmű jelenleg az ország villamosenergia-termelésének mintegy felét biztosítja 4 blokkjával, amelyek üzemidejét 2032-37-ig hosszabbították meg.
A lakosságnak érdemes figyelemmel kísérnie nem csak a projekt költségvetési vonatkozásait, hanem a hosszú távú energiaárakat és környezeti hatásokat is. Az atomenergia ugyan alacsony szén-dioxid kibocsátással jár, de a nukleáris hulladék kezelése továbbra is megoldandó kérdés. Az átláthatóság és a pontos költségelemzések közzététele kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy a társadalom reális képet kaphasson az atomerőmű-bővítés tényleges társadalmi-gazdasági hatásairól.
