Magyarország jelentős előrelépést tett az innovációs rangsorban, és a legújabb kormányzati célkitűzés szerint 2030-ra Európa tíz legjobbja közé kerülhet. Az elmúlt tíz évben 33 helyezést javított hazánk pozíciója, a jelenlegi 33. helyről továbblépve a kontinens élvonalába törekedünk.
„A magyar innováció mára meghaladta a régió átlagát, és büszkén mondhatom, hogy a gazdasági növekedésünk jelentős része az innovatív megoldásoknak köszönhető” – nyilatkozta Palkovics László innovációért és felsőoktatásért felelős miniszter a héten rendezett budapesti technológiai fórumon. A kormány stratégiai célja, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított források a GDP 3 százalékára emelkedjenek a következő években.
Az előrelépés kulcsa a magyar egyetemek és vállalatok szorosabb együttműködése. Már most 28 tudományos-innovációs parkban zajlik közös fejlesztőmunka, és az új modellváltó egyetemek kiemelt szerepet kapnak a vállalati partnerségekben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen például évente több mint 200 ipari szerződés születik, míg a Debreceni Egyetem gyógyszeripari kutatásai nemzetközi figyelmet vonzanak.
A hazai startupok fejlődése is lenyűgöző: az elmúlt évben 121 magyar technológiai vállalkozás kapott befektetést, összesen 158 millió euró értékben. A kormányzat új Nemzeti Innovációs Központja 2024-ben kezdi meg működését, összefogva az eddigi széttagolt támogatási rendszert. Az iparágak közül különösen az egészségipar, a mesterséges intelligencia és a fenntartható energetikai megoldások területén várható áttörés.
„Magyarország felkészült arra, hogy az innováció hazai és regionális központjává váljon” – hangsúlyozta Bogsch Erik, a Richter Gedeon elnöke. Az előttünk álló kihívás most az, hogy a kutatói létszámot növeljük és megtartsuk a tehetségeket. Az innovációs versenyfutásban a kormány következő lépésként a hazai szabadalmi aktivitás erősítését és a K+F beruházások további ösztönzését tervezi.
