A globális olajpiaci válság Budapest, Debrecen, Szeged és más magyar városok költségvetését is fenyegeti. A Brent nyersolaj hordónkénti ára 110 dollárra emelkedett, de a fizikai piacon ennél 30-50 százalékkal magasabb árakon történnek a tényleges tranzakciók. Az önkormányzatok közlekedési, fűtési és közszolgáltatási kiadásai drasztikusan nőhetnek.
A legnagyobb kockázat a tömegközlekedést érinti. A BKK adatai szerint a budapesti buszflotta évente mintegy 50 millió liter gázolajat fogyaszt. Minden 10 dolláros hordóár-emelkedés hozzávetőleg 400-500 millió forint többletköltséget jelent. Debrecen, Szeged és Miskolc tömegközlekedési vállalatai együttesen további 20-25 millió litert használnak évente. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai alapján a főváros 5,8 milliárd forintot költött tavaly közútkezelésre. A megnövekedett aszfalt- és bitumenárak akár 15-20 százalékos többletet is jelenthetnek 2025-ben.
Az egészségügy és oktatás sem úszhatja meg a hatásokat. A kórházak fűtési költségei országosan meghaladják az évi 30 milliárd forintot. A közoktatási intézmények energiakiadásai mintegy 60 milliárd forintot tesznek ki. Az önkormányzati intézmények üzemeltetési költségeinek 25-30 százaléka energiához kötődik. A Költségvetési Felelősségi Intézet 2024-es jelentése szerint az önkormányzatok likviditási tartalékai már eddig is szűkösek voltak.
A megyei jogú városok költségvetési beszámolóiból kiderül: a működési kiadások átlagosan 15-18 százalékát teszik ki az energia- és üzemanyagköltségek. A jelenlegi válság ezt 25 százalék fölé emelheti. Információszabadság kéréseink alapján a nagyvárosok nem rendelkeznek elégséges tartalékokkal ilyen mértékű árrobbanás kezelésére. Debrecen 2024-es költségvetése 3,2 milliárd forint működési tartalékot tartalmazott. Ez alig fedezi a várható 4-5 milliárd forintos energiatöbbletet.
A kormányzat eddig nem jelentett be kompenzációs programot az önkormányzatok számára. Az Energiaügyi Minisztérium március végi tájékoztatása szerint folyamatosan értékelik a helyzetet. Konkrét intézkedésekről azonban nem esett szó. Az Állami Számvevőszék 2023-as önkormányzati jelentése rámutatott: számos település már most is túlzott mértékben támaszkodik normatív támogatásokra. A külső sokkok kezelésére nincs pénzügyi manőverezési képességük.
Pécs polgármesteri hivatala nyilvános adatai szerint a város tömegközlekedési vállalata éves szinten 180 millió forintot költ üzemanyagra. Ez 30 százalékos növekedést feltételezve 54 millió forint hiányt jelent. Hasonló arányokat vetítve ki az országos közbeszerzési adatbázisban szereplő önkormányzati üzemanyag-szerződésekre, a megyei jogú városok együttesen 2-3 milliárd forint pluszkiadással szembesülhetnek.
A szociális ellátórendszer is veszélyben van. A házi gondozás, étkeztetés és iskolai buszbérlet-támogatások költségei emelkednek. Az önkormányzati tulajdonú iskolabuszok üzemeltetése 40-60 százalékkal drágulhat. A Magyar Államkincstár adatai szerint 2024-ben közel 850 millió forintot költöttek helyi önkormányzatok diákok utaztatására. Ez akár 300-400 millió forint többletet is generálhat.
A városi adósságkezelés szintén bonyolultabbá válik. A devizaárfolyamok ingadozása és az inflációs nyomás miatt a hitelköltségek nőhetnek. Az Államadósság Kezelő Központ önkormányzati hitelezési statisztikái szerint 2024 végén 320 milliárd forint önkormányzati kötvényállomány volt forgalomban. Az emelkedő makrogazdasági költségek ezt is terhelik.
A városoknak átlátható költségvetési tervezésre van szükségük. A közbeszerzési törvény lehetővé teszi rugalmas árazási mechanizmusokat. Az információs önrendelkezési jog és az információszabadság törvénye alapján az önkormányzatoknak részletes számításokat kellene közzétenniük. A polgárok csak így követhetik nyomon, hogy valóban indokolt-e minden áremelés, vagy vannak-e pazarló tételek. Minél átláthatóbbak a közpénzügyek, annál könnyebb hatékony válaszokat találni.
