Miközben Magyarország autópálya-nagyhatalommá nőtte ki magát az elmúlt évtizedben, a vasúthálózatunk sajnos egyre rosszabb állapotba kerül. Az ország ma már 2200 kilométernyi gyorsforgalmi úttal büszkélkedhet, ami lakosságarányosan európai szinten is kiemelkedő. Ezzel szemben a vasúti pályák minősége folyamatosan romlik.
A MÁV adatai szerint a sebességkorlátozással érintett pályaszakaszok hossza 2010 és 2025 között megduplázódott. Mára a hálózat csaknem 40 százalékán nem lehet az eredeti tervek szerinti sebességgel közlekedni. „A vasúti infrastruktúra állapota kritikus pontra jutott. Amit évtizedeken át halogattak, azt most egyszerre kellene pótolni” – nyilatkozta Dorner Lajos közlekedési szakértő.
A különbség a finanszírozásban is látványos. Az elmúlt 15 évben a közúti fejlesztések négyszer annyi forrást kaptak, mint a vasúti beruházások. Így fordulhat elő, hogy míg autóval egyre gyorsabban érhetünk el távolabbi célpontokat, addig vonaton sokszor lassabban jutunk el ugyanoda, mint 20-30 évvel ezelőtt. A Budapest-Szeged útvonalon például 1980-ban még 2 óra 10 perc volt a menetidő, ma viszont 2 óra 40 perc.
A szakemberek szerint a vasúti közlekedés elhanyagolása komoly környezeti és társadalmi következményekkel jár. A vasút energiahatékonyabb és kevésbé környezetszennyező, mint a közúti közlekedés. Ráadásul sokan – főleg idősek, diákok és alacsonyabb jövedelműek – számára ez lenne az egyetlen elérhető közlekedési mód.
A változáshoz átfogó szemléletváltásra lenne szükség. Több európai ország már felismerte ezt, és jelentős vasútfejlesztési programokat indított. Ha mi is lépést akarunk tartani, ideje lenne a közlekedésfejlesztésben az egyensúlyra törekedni.
