A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 harmadik negyedévében 10,4%-kal nőtt a hazai vendégéjszakák száma a tíz legnagyobb magyar városban az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekedés jelentősen meghaladja az uniós 4,2%-os átlagot, és különösen figyelemreméltó a regionális gazdasági kihívások közepette.
A részletes adatok elemzése alapján Budapest vezeti a növekedést 12,7%-kal, amit Debrecen (11,2%) és Szeged (9,8%) követ. A vendégéjszakák számának emelkedése mögött elsősorban a belföldi turizmus 8,5%-os és a külföldi látogatók 13,3%-os növekedése áll. Az átlagos tartózkodási idő 2,4 éjszakáról 2,7-re emelkedett, ami a magasabb költési hajlandósággal párosulva jelentős bevételnövekedést eredményezett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett közleményben szereplő adatok szerint a szálláshelyek bevétele 14,2%-kal nőtt reálértéken. Az Információszabadságról szóló törvény (Infotv.) alapján kikért adataink azt mutatják, hogy a turisztikai fejlesztésekre fordított közpénz arányosan hasznosult: minden befektetett 100 forint után 170 forint többletbevétel keletkezett a szektorban.
A Magyar Turisztikai Ügynökség szakértője szerint: „A növekedés fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kiemelt desztinációk mellett a kisebb városok is részesüljenek a turizmus előnyeiből. Jelenleg a tíz legnagyobb város koncentrálja a vendégéjszakák 68%-át.”
Az adatgyűjtés módszertanát illetően fontos megjegyezni, hogy a KSH a szálláshely-szolgáltatók kötelező adatszolgáltatása alapján készítette el a statisztikát, mely minden 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásra kiterjedt, így a növekedés mértékét pontosan tükrözi.
A számok mögött azonban további kérdések is meghúzódnak: mennyire fenntartható ez a növekedési ütem, és milyen hatással van a helyi lakosság életminőségére? A statisztikai adatokon túl érdemes figyelni a túrizmus környezeti lábnyomának alakulását és a helyi szolgáltatások áraira gyakorolt hatását is.
