Lázár János építési miniszter nemrég bejelentette, hogy 2025 végére 2000 kilométernyi gyorsforgalmi út lesz Magyarországon. Az adat első hallásra impozáns, de vajon mennyire reális a terv? A jelenlegi 1800 kilométeres hálózat bővítése komoly kihívást jelent a költségvetési megszorítások idején.
„Szeretnénk felzárkózni az osztrák közlekedési infrastruktúrához, ami a gazdasági versenyképességünk alapvető feltétele,” nyilatkozta a miniszter egy szakmai fórumon. A valóság azonban árnyaltabb képet mutat. Míg Ausztriában szinte minden régió elérhető autópályán, Magyarországon még mindig vannak jelentős területek, ahol hiányzik a gyorsforgalmi kapcsolat.
Az útfejlesztési tervekben szereplő szakaszok közül több már évek óta papíron létezik. Az M8-as, M9-es vagy éppen az M4-es bizonyos szakaszai régóta váratnak magukra. Közben a meglévő alsóbbrendű úthálózat állapota sokhelyütt kritikussá vált. Közlekedési szakértők szerint a főutak és bekötőutak karbantartása ugyanolyan fontos lenne, mint az autópálya-hálózat fejlesztése.
A hazai közlekedésfejlesztésben jól látható kettősség alakult ki. Az uniós finanszírozású projektek előnyt élveznek, míg a tisztán hazai forrásból megvalósuló útfelújítások csúsznak vagy elmaradnak. „A vidéki Magyarország útminősége folyamatosan romlik, miközben a nagy beruházások viszik el a forrásokat,” magyarázta egy közlekedési szakértő.
A számok nem hazudnak: a következő évben várhatóan mindössze 200 km új gyorsforgalmi út épül, ami elmarad a tervektől. A kérdés tehát jogos: megfelelő egyensúlyt tartunk-e a látványos fejlesztések és a mindennapi közlekedés feltételeit biztosító útfelújítások között?
Ha hétvégén kirándulni indulsz, érdemes előre tájékozódnod az útállapotokról. A Magyar Közút weboldalán naprakész információkat találsz a lezárásokról és az aktuális útfelújításokról. Így elkerülheted a kellemetlen meglepetéseket és biztosabban eljuthatsz úticélodhoz.
