Új fejezet kezdődhet az EU migrációs politikájában: tizenkilenc tagállam közös nyilatkozatban jelezte, uniós forrásokat felhasználva építenének kitoloncolási központokat 2025-től. A kezdeményezésből Magyarország és hét másik tagállam kimarad, miközben Brüsszelben egyre nagyobb a nyomás a hatékonyabb visszatérési politika megvalósítására.
A tervezett központok célja, hogy felgyorsítsák azon menedékkérők kitoloncolási eljárását, akiknek elutasították a kérelmét. „Sürgősen szükség van új, hatékony megoldásokra a jogerősen elutasított kérelmezők hazatérésének biztosítására” – fogalmazott a dokumentumban Németország belügyminisztere, Nancy Faeser, aki a kezdeményezés egyik fő támogatója.
A részt vevő országok között találjuk Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot is, akik együttesen kezelnék a problémát, míg Magyarország, Lengyelország és hat másik állam egyelőre távol marad. A magyar kormány korábban többször hangoztatta, hogy saját határvédelmi megoldásait részesíti előnyben, és kritikusan szemléli a közös uniós megoldásokat.
A tervek szerint a központok uniós finanszírozással épülnének, és közös európai standardok alapján működnének. A résztvevő országok megosztanák egymással a visszatoloncolással kapcsolatos adatokat, tapasztalatokat és erőforrásokat. Szakértők szerint ez jelentősen javíthatná a jelenleg mindössze 30% körüli visszatérési arányt.
A kitoloncolási központokról szóló végleges döntés várhatóan jövő tavasszal születik meg, az új központok pedig 2025 második felétől kezdhetnék meg működésüket. Addig is érdemes figyelni, változik-e Magyarország álláspontja a kezdeményezéssel kapcsolatban, vagy továbbra is saját utat jár a migrációs kérdések kezelésében.
