Furcsán hangzik, de Magyarország erősebb az űrkutatásban, mint gondolnánk. A HUN-REN márciusban Londonban mutatta be először, mire képesek magyar tudósok. Szalay Zsolt alelnök szerint kulcskérdés: mire fókuszáljon hazánk az űrszektorban, ahol a globális piac 2035-re megtriplázódhat.
A londoni Space-Comm Expo-n Tim Peake brit űrhajós is megerősítette: kisebb országoknak is van helyük az űriparban. „A fejlett gyártási technikáktól a mesterséges intelligenciáig hatalmas lehetőségek nyílnak meg” – mondta. A magyar erősség gyökerei 1980-ra nyúlnak vissza, Farkas Bertalan missziójához. Azóta nem állt le a kutatás: a Pille sugárzásmérő évtizedek óta standard eszköz a Nemzetközi Űrállomáson. Kapu Tibor tavalyi küldetése újabb mérföldkő volt, mikrogravitációs növénytermesztési kísérletekkel. A HUN-REN 100-150 dedikált szakembere világszinten versenyképes tudást épített fel. De Szalay egyértelmű: „A stratégia arról szól, mit nem csinálunk.” Limitált erőforrásokkal csak célzott területeken érdemes versenyezni. Most készülő nemzeti űrstratégia jelöli ki, hol adhatunk legnagyobb értéket. A siker másik titka: magánvállalatok bevonása. „Nem szerencsés csak kutatóintézetként megjelenni” – hangsúlyozta az alelnök. A globális trend is ezt mutatja: állami finanszírozás helyett egyre inkább magántőke mozgatja az űripart. Az Axiom tanácsadója szerint így Európa infrastrukturális beruházások helyett kutatás-fejlesztésre összpontosíthat. A befektetések megtérülése akár ötszörös lehet. De nem csak pénzről van szó. Kapu élménybeszámolói fiatalokat motiválnak tudományos pályára. A csíráztatási kísérletek Hold- és Mars-missziók táplálkozási problémáit oldják majd meg.
Az űrkutatás nem sci-fi, hanem elérhető lehetőség kis országoknak is. Magyar tudósok évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, mostantól ipari partnerekkel kiegészülve. Érdemes követni a formálódó stratégiát, mert az űrszektor nem csak nagyhatalmak játszótere. Specializációval, koordinált fellépéssel Magyarország is tényező lehet ebben a rohamosan növekvő piacon.
