A 2025-ös költségvetési tervezet alapján Magyarország először válhat nettó befizetővé az Európai Unió költségvetésében. A Pénzügyminisztérium hivatalos kalkulációja szerint jövőre hazánk 721 milliárd forintot fizet be az uniós kasszába, miközben csak 650 milliárd forint érkezik vissza közvetlen támogatások formájában. A 71 milliárd forintos különbség nem szerepelt a kormányzati kommunikációban.
A helyzet hátterében több tényező áll. Az uniós befizetések alapja, a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,9 százalékának megfelelő összeg nőtt, miközben a kohéziós alapok kifizetései és az agrártámogatások átmenetileg csökkentek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 76 százalékára emelkedett, ami befolyásolja a támogatási jogosultságokat. A visszatartott helyreállítási pénzek (RRF) és kohéziós források tovább fokozzák a negatív egyenleget.
A nettó befizető státusz elemzésénél fontos figyelembe venni, hogy az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján általam kikért adatok szerint a közvetlen kifizetéseken túl léteznek közvetett hasznok is. Ezek között szerepel az egységes piac előnye, a kutatás-fejlesztési keretprogramokból származó források, valamint az Európai Beruházási Bank hitelei, amelyek nem jelennek meg a nettó egyenlegben. A Költségvetési Tanács elemzése rámutat, hogy ezeket figyelembe véve a teljes gazdasági mérleg még mindig pozitív lehet.
A nettó befizető pozíció várhatóan átmeneti lesz, ha a jogállamisági eljárások rendeződnek. Az adatok alapján látható, hogy a transzparens költségvetési gazdálkodás és a feltételességi mechanizmusok betartása kulcsfontosságú lenne a források felszabadításához. Állampolgárként érdemes követni a költségvetési egyeztetések és a jogállamisági eljárások alakulását, amelyek meghatározzák hazánk uniós pénzügyi mérlegét a következő években.
