A Mol kizárólag részvénycserével vásárolja be magát az Alteo-ba, miközben kiszáll a Waberer’s-ből – készpénzmozgás nélkül zajlik a tranzakció. A tőzsdei ügylet révén az olajvállalat részesedése az Alteo-ban közel 40 százalékra nő, míg 15 százalékos fuvarozó-cégbeli tulajdonát a Főnix Magántőkealapnak adja át. Dr. Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója szerint „okos energiaátmenetre” van szükség, amelyben fenntarthatóság és versenyképesség együtt érvényesül.
A struktúra két külön, de összekapcsolt tranzakcióra épül. A Mol RES Investments Zrt. megszerzi a Főnix Alteo-részvényeit, ugyanakkor a Mol Vagyonkezelő Kft. átadja Waberer’s-csomagját ugyanennek az alapnak. Az egyenértékű csere biztosítja, hogy egyik fél sem fizet készpénzt. Párhuzamosan a Riverland Magántőkealap is vásárol Alteo-papírokat a Főnixtől, így piaci koncentráció zajlik. A közleményben szereplő számok szerint a Mol teljes Alteo-részesedése pontosan 39,97 százalékra emelkedik az ügylet lezárultával.
A tranzakció három hatósági engedélyhez kötött. A Waberer’s-ügylethez az MNB jóváhagyása szükséges, az Alteo-részvények átruházásához pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulása. A közlemény 2026 második negyedévét jelöli meg várható zárásként. Az egyes tranzakciók egymástól függnek: ha valamelyik engedély elmarad, egyikük sem zárul. Ez klasszikus feltételes üzleti struktúra, amely kockázatmegosztást szolgál.
A példaként említett tiszaújvárosi 40 megawattos energiatároló projekt már működik. Az Alteo eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása összesen 18 milliárd forintba került három helyszínen. A legújabb, 20 megawattóra kapacitású egység most állt üzembe. Bacsa György közlése szerint ez a típusú fejlesztés biztosítja a magyar energiabiztonság erősítését. A megújuló kapacitások bővítése valóban stratégiai kérdés, de fontos tudni: az energiatárolók önmagukban nem termelnek áramot, hanem kiegyenlítik terhelési csúcsokat.
A portfólió-átalakítás világos üzenet: a Mol elhagyja a fuvarozási szektort, koncentrál az energetikára. A tranzakció nem nyilvános adásvételi árakat tartalmaz, így nem ellenőrizhető, hogy a részvénycserénél piaci vagy egyedi értékelést alkalmaztak-e. A Tőzsdefelügyelet által nyilvánosságra hozott információk alapján nyomon követhető lesz, milyen árfolyamon értékelték a cserélt csomagokat. A 2026-os zárás után érdemes összehasonlítani az akkori piaci árakat a most rögzített cserearányokkal – ez megmutatja, nyertek-e vagy vesztettek a felek az időzítésen.
