A Moody’s hitelminősítő nem változtatott Magyarország besorolásán: megmaradt a Baa2-es szint negatív kilátással. Az Államadósság Kezelő Központ által közzétett adatok szerint ez azt jelenti, hogy az ország továbbra is a befektetésre ajánlott kategória alsó részében található, két fokozatra a bóvli (spekulatív) besorolástól.
A negatív kilátás fenntartása mögött elsősorban a továbbra is magas költségvetési hiány áll. A KSH legfrissebb adatai szerint a GDP-arányos deficit 2024 harmadik negyedévében elérte a 4,7%-ot, ami jelentősen meghaladja az EU-s 3%-os referenciaértéket. A Moody’s elemzői különösen aggasztónak tartják, hogy a Pénzügyminisztérium várakozásai ellenére nem látszik érdemi javulás a fiskális pályában.
A hitelminősítő jelentésében kiemelte a magyar gazdaság strukturális gyengeségeit is: a termelékenység alacsony növekedését és a munkaerőpiaci feszültségeket. A Nemzeti Versenyképességi Tanács elemzésére hivatkozva a Moody’s megjegyezte, hogy Magyarország versenyképességi mutatói több területen is elmaradnak a régió országaitól, különösen az innováció és a képzett munkaerő megtartása terén.
Pozitívumként értékelte ugyanakkor a Moody’s, hogy Magyarország energiafüggősége csökkent az elmúlt évban, és a beruházási ráta is kedvezően alakul. A MAVIR adatai szerint az ország energiaimportja 2025 első felében 7,3 százalékponttal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
Az Infotv. alapján kikért adatok szerint a magyar adósságkezelés költségei továbbra is magasak nemzetközi összehasonlításban. A magyar 10 éves állampapírhozam jelenleg 5,2%, míg a hasonló besorolású országok átlaga 4,1% körül mozog. Ez évi több tízmilliárd forintos többletköltséget jelent az államháztartásnak.
A befektetők és elemzők most a 2026-os költségvetés tervezetét figyelik, amely kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy Magyarország hitelminősítése javul-e a jövőben. A hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság szempontjából döntő jelentőségű, hogy a kormány képes-e tartani a fiskális konszolidáció melletti elkötelezettségét.
