Az adatok aggasztóak: a német autóipar termelése 2023-ban 11%-kal maradt el a 2019-es szinttől, miközben a globális autógyártás már 2%-os növekedést mutatott ugyanebben az időszakban. A Német Autóipari Szövetség (VDA) szerint 2025-re további 7-9%-os csökkenés várható, ami a magyar gazdaságot is súlyosan érinti, hiszen exportunk 19,2%-a az autóipari szektorból származik.
A német gyártók strukturális válsága több okra vezethető vissza. Egyrészt az elektromos átállás költségei és technológiai kihívásai, másrészt a kínai versenytársak előretörése okoz jelentős nyomást. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a BMW, Mercedes és Volkswagen konszern együttes profitja 2023 utolsó negyedévében 32%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az Ifo Gazdaságkutató Intézet legfrissebb elemzése alapján a német autóipari vállalatok 62%-a tervez elbocsátásokat 2025-ben.
Ez közvetlen hatással lesz a magyar autóipari központokra. Az általam feldolgozott Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Győr, Kecskemét és Esztergom térségében a foglalkoztatottak 18-24%-a dolgozik az autóiparban vagy beszállítói láncában. Az Audi győri gyára már bejelentette 2024 novemberében, hogy átszervezi műszakrendjét és felülvizsgálja termelési terveit. A közérdekű adatigényléssel megszerzett önkormányzati adatok alapján Győrben az iparűzési adóbevétel 41%-a az autóiparhoz kapcsolódik, így a városi költségvetés is veszélyben lehet.
A német autóipar válsága rávilágít a magyar gazdaság sérülékenységére. Az egyoldalú ipari függőség csökkentése és a gazdasági diverzifikáció nem halasztható tovább. A helyi önkormányzatoknak és a gazdaságfejlesztési programoknak már most fel kell készülniük az átmeneti időszakra, alternatív iparágak bevonzásával és a munkaerő átképzésével. Állampolgárként pedig érdemes figyelemmel kísérnünk a helyi költségvetési viták során, hogy településeink mennyire függnek egyetlen iparágtól.
