Áttekintés és kontextus
Mi számít politikai erőszaknak?
Nemzetközi kutatás szerint magyar női képviselők érintettek a legtöbbször. Az online, szexuális vagy pszichológiai erőszak 91%-os arányt mutat. Ez a JÓL-LÉT Alapítvány megbízásából készült tanulmány egyik fő megállapítása. Öt európai országot vizsgáltak összevetve. A magyar részben a jelenlegi 31 női országgyűlési képviselőt kérték fel. Minden parlamenti frakció képviseltetett. A kutatócsapat tagja volt Keveházi Kata, Zorigt Burtödzsin és Szél Bernadett. Az utóbbi korábbi országgyűlési képviselő is volt. A „Tolerancia határai” című kutatás fontos hiányt pótolt. Korábban csak korlátozottan tanulmányozták itthon a jelenséget. A nemi alapú politikai erőszak fogalmát részletesen definiálják. Korlátozza vagy megakadályozza a nők politikai részvételét. Kizárólag az ő nemük miatt történik.
Magyarországi sajátosságok Európában
Négy területtel törek a magyar helyzet az európai átlaghoz képest. A médiaföldrajz és a koordinált kampányok az első. Magyarországon a támadások gyorsan és széles körben terjednek. A kutatók máshol nem láttak ilyen magas szintű jelenséget. Intézményi akadályozás a második sajátosság. Aránytalanul sok magyar női képviselő szembesül akadályokkal. Például korlátozzák szóbeli szereplési lehetőségüket. Vagy hátrányosan elosztják az erőforrásokat. A harmadik terület a szexuális erőszak bejelentésének hiánya. Magyar áldozatok nem bíznak a jogi védelmi mechanizmusokban. Végül negyedikként a Isztambuli Egyezmény ratifikálásának elmulasztása. Magyarország nem felelős az egyezmény nemzetközi monitorozási rendszere előtt. A GREVIO rendszeres javaslatokat tesz a nőkkel szembeni erőszak kezelésére.
Kutatói adatok konkrét képet festenek
Az alábbi számok a probléma súlyosságát szemléltetik. Online erőszakot élt át a válaszadók 96,8 százaléka. Ez négy EU-tagállam együttes adataira épül. Magyar női törvényhozók 64 százaléka élt át fizikai erőszakot. A négy EU-tagállam együttes átlaga 33,7 százalék. Szexuális erőszakot jelentetett be magyar női politikusok 0 százaléka. Az összehasonlító országok átlaga 8 százalék volt. Megakadályozták munkájukat intézményi lépésekkel a kérdezettek 64 százaléka. Csehországban ez az arány 0 százalék volt. Szlovákiában 11 százalékos eredményt regisztráltak. A válaszadási arány Magyarországon 39 százalék volt. Az ellenzéki képviselők nyitottabbak voltak a részvételre. A kormánypárti képviselők túlnyomó többsége nem vett részt.
Az erőszak típusai összehasonlító táblázatban
| Az erőszak típusa | Csehország | Magyarország | Írország | Szlovákia | Összesen (4 ország) |
|---|---|---|---|---|---|
| Online erőszak | 98% | 91% | 94% | 100% | 96,8% |
| Pszichológiai erőszak | 80% | 91% | 88% | 96% | 87,4% |
| Szexuális erőszak | 39% | 91% | 69% | 52% | 53,7% |
| Fizikai erőszak | 17% | 64% | 50% | 37% | 33,7% |
| Gazdasági erőszak | 27% | 55% | 25% | 30% | 30,5% |
A rendszeres erőszak hatása a politikára
A nők alulreprezentáltak a magyar politikában. Részvételük konzisztensen 10-15 százalék körül stagnál. Az átmenet óta nem javult ez a helyzet jelentősen. A 2022-2026-os ciklusban 15,6 százalékos volt az arány. Az uniós átlag 33,6 százalékkal szemben ez rendkívül alacsony. Több, egymással összefüggő tényező áll a háttérben. Kulturális magyarázatok hagyományos nemi szerepekre utalnak. Negatív attitűdök a feminizmussal szemben is hatnak. A kommunista kvótarendszer öröksége is szerepet játszik. Intézményi és párt szintű tényezők is fontosak. A pártelit általában férfi jelölteket részesít előnyben. Főleg az egyéni választókerületekben figyelhető ez meg. Nőket gyakran helyeznek a pártlisták aljára. A nemi alapú politikai erőszak jelentős visszatartó erő. Hatalomgyakorlás eszköze egy autoriter politikai rendszerben. A kutatás legfontosabb megállapítása nemzetközi összehasonlítás alapján. A nemi alapú politikai erőszak nem egyedi esetek sorozata. A politikai rendszer működésébe ágyazott minta. A kutatók hangsúlyozzák, nem kivételről van szó. Hanem normáról beszélhetünk ebben a kontextusban. Önmagát előidéző rendszer alakítja a részvételi feltételeket. Hosszú távon hat a nők politikai életére. Az interjúalanyok nem kivételesnek írták le a tapasztalatokat. A szexista vagy agresszív viselkedés mindennapi rész volt.
Mit tehetnének a döntéshozók?
Az eredmények szerint specifikus politikai intézkedések szükségesek. A nők biztonságos nyilvános részvételét kell garantálni. A nemi alapú politikai erőszakot prevencióval kell kezelni. Intézményi panaszkezelési mechanizmusokat kell létrehozni. Ez különösen fontos a jelenlegi összetétel miatt. A most alakult Országgyűlést sokkal több nő alkotja. Több női miniszter és államtitkárcs van jelen. A nők biztonságos részvételét törvényekben kell hangsúlyozni. Közpolitikai döntésekben is prioritást kell élveznie. Tizenhat civil szervezet nyílt levelet írt májusban. Péter Magyar miniszterelnököt szólították meg a levélben. Kérvényezték egy megfelelő hatáskörű intézményi keret létrehozását. Ezen intézmény a nemi egyenlőség ügyeit koordinálja. Magyarországon a nők elleni erőszak kérdése égető. Politikai szintű elköteleződésre van szükség a változáshoz. A tanulmány adatokkal alátámasztja a probléma súlyosságát. Remélhetőleg társadalmi párbeszédet indít el a témában. A politika nők számára is biztonságos térré válhat.
Összefoglaló
A JÓL-LÉT Alapítvány által megrendelt tanulmány riasztó adatokat közöl. Magyar női országgyűlési képviselők 91%-a tapasztalt nemi alapú erőszakot. A kutatás öt európai országot hasonlított össze. Magyarországon kiemelkedően magas az online és pszichológiai erőszak aránya. A képviselők szerint ez mindennapos részévé vált a politikai munkának. Intézményi lépések és a média koncentrációja súlyosbítja a helyzetet. A megoldáshoz erős politikai elköteleződés és konkrét intézkedések szükségesek.
