Budapest lakosai számára kézzelfogható lehet a változás: a nagy gyógyszergyártók nyíltan bejelentették, hogy Európában is drágulni fognak a gyógyszerek. A Bayer gyógyszeripari vezetője szerint a jelenlegi árképzési modell fenntarthatatlan. Az Egyesült Államok eddig a kutatás-fejlesztési költségek aránytalanul nagy részét finanszírozta magasabb árakkal.
Stefan Oelrich, a Bayer gyógyszerüzletágának vezetője a Financial Times-nak nyilatkozva fogalmazta meg: Európának magasabb árak felé kell elmozdulnia a versenyképesség megőrzése érdekében. A kijelentés nem elszigetelt eset. A Pfizer és a Novartis vezetői korábban már figyelmeztettek a lassú hozzáférésre és bonyolult finanszírozási rendszerekre. Az Eli Lilly pedig konkrét befektetési feltételeket kötött az európai árakhoz.
A jelenlegi rendszerben az amerikai piac viseli az innováció költségeinek jelentős részét. A gyógyszerek ára ott jóval magasabb, mint Európában. A Bayer például bevételeinek már 40 százalékát adja a gyógyszerüzletág, amelyben az amerikai piac évente 10 százalék feletti növekedést produkál. Ez messze meghaladja más régiók teljesítményét. Donald Trump többször bírálta ezt az egyenlőtlenséget, hangsúlyozva: Amerika nem fizethet többet, mint más fejlett országok.
Az európai állami egészségügyi rendszerek költségnyomás alatt állnak. Németország már a kiadások visszafogását vizsgálja. Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszertámogatási kerete 2024-ben meghaladta az 500 milliárd forintot. A KSH adatai szerint a gyógyszerárak fogyasztói árindexe évek óta ingadozik, de szerkezeti áremelkedés várható.
A Bayer helyzete különösen érdekes. Több fontos gyógyszerének szabadalmi védelme lejárt, ami bevételcsökkenést okozott. Új készítményekkel, például a prosztatarák kezelésére szolgáló Nubeqa-val próbál növekedési pályára állni. A következő években mérsékelt bevételnövekedéssel számolnak. Az új termékek bevezetése rövid távon nyomás alatt tarthatja a nyereségességet.
Az iparági szereplők szerint a szabályozási környezet visszafoghatja az innovációt Európában. A lassabb engedélyezési folyamatok és az alacsonyabb árak együttesen teszik kevésbé vonzóvá a kontinenst. A gyógyszergyártók egyre inkább az amerikai piacra összpontosítanak, ahol gyorsabb a növekedés és kedvezőbb az árkörnyezet. Ez strukturális átalakulást jelent a globális gyógyszeriparban.
A magyar lakosság szempontjából kulcskérdés: hogyan érinti ez a térítésköteles és támogatott gyógyszereket. Az OEP adatbázisa tartalmazza a támogatási rendszert, de az árváltozások hatását nehéz előre jelezni. A gyógyszerárképzésről szóló 32/2004 kormányrendelet alapján az árak meghatározása bonyolult folyamat. Több tényező is befolyásolja: a referencia országok árai, a támogatási kategória, a gyártói politika.
Az adatok azt mutatják: a globális árnyomás elkerülhetetlenül hatni fog Európára. A kérdés már nem az, hogy drágulnak-e a gyógyszerek, hanem az, hogy milyen mértékben. Polgároknak érdemes figyelniük az OEP támogatási döntéseit és a gyártói árpolitikát. A transzparens árképzési mechanizmusok hiánya megnehezíti az előrejelzést. A közeljövőben várható változások minden európai egészségügyi rendszert próbára tesznek majd.
