Az európai gázár hétfőn 73 euró/MWh-ra ugrott, miután iráni rakéták csapódtak be Katar kulcsfontosságú LNG-exportlétesítményébe. A Brent típusú kőolaj ára 113 dollár fölé szökött, 69,7 százalékos év eleji emelkedést mutatva. A közel-keleti eszkaláció az energiaárak meredek emelkedésén keresztül közvetlenül érinti a magyar háztartások és vállalkozások költségvetését.
Az energiapiaci sokk hatásai gyorsan terjednek. A European Central Bank március 19-i ülésén változatlanul hagyta a 2 százalékos betéti kamatot, ám a befektetők Christine Lagarde elnök inflációs előrejelzésére figyelnek. A Federal Reserve előző napi döntése jelezte: az elszálló energiaárak miatt több éves csúcsra ugorhat az infláció. Az amerikai kötvénypiacok reagálása egyértelmű – a befektetők törölték várakozásaikból az idei kamatvágást. Magyarország energiafüggősége miatt ez különösen kritikus. Bár az olaj és gáz nemzetközi piacokon jegyzett, a forint gyengülése és a magasabb importárak közvetlenül befolyásolják a hazai üzemanyag- és fűtésköltségeket. Az Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az energiaárak 10 százalékos emelkedése körülbelül 0,8-1,2 százalékponttal növelheti az infláció mértékét. A Mol részvényei 28 százalékos emelkedéssel az év nyertesei között vannak, de ez kis vigasz a fogyasztóknak.
Átláthatósági szempontból kérdés: a kormányzat milyen tartalékokkal és intézkedésekkel készül az energiaválságra? A 2022-es gázválság után ígért stratégiai tartalékok és ellátásbiztonsági tervek naprakész, nyilvános adatai hiányoznak. Az Infotv. alapján érdemes közérdekű adatigényléseket benyújtani az energetikai minisztériumhoz és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz. A polgárok számára fontos információ, hogy milyen forgatókönyvekkel számol a kormány, és hogyan védik a lakosság energiaköltségvetését.
A globális piacok volatilitása – az arany 5,5 százalékos, az ezüst 10,6 százalékos esése – további bizonytalanságot jelez. Az adatok azt mutatják: nincs biztonságos menekülőeszköz, ha az energiaellátás valós kockázatokkal néz szembe. Kérdés, hogy a magyar gazdaságpolitika mennyire transzparensen kommunikálja ezeket a kockázatokat a lakosság felé.
