A hét végén ismét előre kell állítani az órákat, ami várhatóan nemcsak egészségi kockázatokkal járhat, hanem a gazdasági haszna is megkérdőjelezhető. Az óraátállítás megszüntetésére már elindult egy kezdeményezés, ám eddig mindhiába: 2026-ban is kétszer lesz. Szakértő mondta el, hogyan érdemes felkészülni rá.
Közeledik a tavaszi óraátállítás ideje. Ez minden évben március utolsó vasárnapjára esik, a nyári időszámítás idén március 29-én, vasárnap hajnalban kezdődik. Ekkor hajnali 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat. Az internetre bekötött elektronikus órák maguktól átállnak. Ezzel azonban nem ússzuk meg idén, óraátállítás 2026-ban is kétszer lesz.
Már megint jön az a fránya óraátállítás
A világ első országaként az Egyesült Államok vezette be a nyári időszámítást 1916-ban, amelynek célja az energiatakarékosság volt az I. világháború idején. Magyarországon is több alkalommal vezették be és szüntették meg az óraátállítást, 1980 óta alkalmazzuk folyamatosan. Az unióban az egységes szabályozás 1996-ban lépett életbe, amikor az összes tagállam elkezdte alkalmazni a nyári időszámítást.
Az Európai Bizottság 2018-ban széles körű konzultációt indított az óraátállítás megszüntetéséről, több mint 4,6 millió ember nyilvánított véleményt. A válaszadók több mint 80 százaléka támogatta az óraátállítás eltörlését.
Az Európai Bizottság ezután javaslatot tett arra, hogy 2021-től szűnjön meg az óraátállítás úgy, hogy minden tagállam maga dönthessen arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választja állandó időzónaként. Az Európai Parlament támogatta a javaslatot, ám a végső döntés a tagállamok kezében van, amely azóta húzódik.
A nyári időszámításnak így idén is lesz vége: október 25-ig tart majd, ekkor állítjuk vissza az órát a téli időszámításra: hajnali 3 órakor az órákat 2 órára állítjuk vissza, itt kapjuk vissza a tavasszal elvett egy órát.
A világ meghaladta az óraátállítást?
A nyári időszámítás előnyeit eredetileg azzal indokolták, hogy az extra egy óra nappali világosság lehetőséget ad arra, hogy kevesebb mesterséges világítást használjunk. Hátrányai közül az egyik legfontosabb kritika mindig is az volt, hogy az óraátállítás rövid és hosszú távon is negatívan hathat az emberi szervezetre. Kutatások bizonyítják, hogy az óraátállítás okozta alvásritmuszavarok és stressz súlyos egészségi problémákat okozhatnak, például növekedhet a szívrohamok és a közlekedési balesetek kockázata.
Az egészségi kockázatok mellett mára a rendszeres átállás eredeti gazdasági céljai is jórészt megkérdőjelezhetők, mivel jelentősen megváltoztak a világ energiaszükségletei és a felhasználási szokások.
Több tudományos vizsgálat is kimutatta, hogy az óraátállítás energiahatékonysági előnye ma már elenyésző. Egy 2016-ban készült átfogó meganalízis szerint, amely több tucat tanulmányt vizsgált meg világszerte, az átlagos energiamegtakarítás az óraátállítás miatt mindössze 0,34 százalék volt.
Emellett a modern technológia – például az energiatakarékos LED-világítás vagy a hőszabályozás – sokkal inkább befolyásolja az energiafelhasználást, mint az, hogy egy órával korábban vagy később kelünk. Egyes újabb kutatások szerint bizonyos esetekben még többletfogyasztást is okozhat az időátállítás, például a fűtési és hűtési igények változása miatt.
Például a klímaberendezések sok energiát fogyasztanak. Ráadásul a mesterséges megvilágítással a modern társadalom napirendje is megváltozott, többet vagyunk fenn sötétben, amikor szintén használunk elektronikus berendezéseket.
Óraátállítás 2026: miért is van még akkor?
Az unió tagállamai között nincs teljes egyetértés abban, hogy hogyan és mikor kellene az óraátállítást megvalósítani. Egyes országok, mint például Finnország és Litvánia, az eltörlést támogatják, míg például Portugália inkább a jelenlegi rendszer fenntartása mellett érvel. Ha az uniós tagállamok képesek megállapodni, elképzelhető, hogy néhány éven belül végleg elbúcsúzhatunk ettől a hagyománytól, és az időszámításunk egységesebb lesz.
A tagállamok eltérő döntései esetén a különböző időzónák zavarokat okozhatnak az egységes piac működésében, elsősorban a közlekedés, a kereskedelem és az energiaellátás területén.
Az unión belüli időzónák esetleges eltérése feszültségeket is okozhat a szomszédos országok között. Az Európai Unióban tehát még mindig alkalmazzák az óraátállítást, ami azt jelenti, hogy a nyári időszámítás kezdetével márciusban elveszítünk egy órát, amit októberben a téli időszámítás kezdetével nyerünk vissza.
Egyes országok már régen elfelejtették a téli–nyári időszámítást
Izland nem alkalmaz óraátállítást, egész évben a greenwichi középidőt időzónát használja, mivel földrajzi elhelyezkedése miatt a nappalok és éjszakák hossza nagyon változó.
Oroszország 2011-ben szüntette meg az óraátállítást, és egész évben a nyári időszámítást alkalmazta, 2014-ben azonban visszatértek az állandó téli időszámításhoz.
Fehéroroszországban 2011-ben eltörölték az óraátállítást, és azóta az addigi nyári időszámítást használják egész évben.
Bár az Egyesült Államok nagy részén érvényben van az óraátállítás, amelynek eltörlése 2024 óta szerepel Trump elnök tervei között, de eddig nem történt változás. Egyedül Arizona állam nem vesz részt ebben.
Mexikó 2022-ben döntött úgy, hogy eltörli az óraátállítást, már nem váltanak nyári és téli időszámítás között. Kivételt képeznek a határ menti régiók, amelyek az Egyesült Államokkal való szoros gazdasági kapcsolatuk miatt továbbra is követik az óraátállítást.
Ukrajna 2024 októberében tervezte az utolsó óraátállítást, utána az ország véglegesen a téli időszámításra tért volna át, és megszüntette volna az évi kétszeri óraátállítást. Az ukrán parlament 2024 júliusában elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot, azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem írta alá a törvényt, így nem lépett hatályba.
Hogyan készüljünk fel az óraátállításra?
Szuper Ildikó okleveles pszichológus és irodalomterapeuta a Zaolnak nyilatkozott arról, milyen hatással van ránk az óraátállítás. Eszerint az emberi szervezet működését egy nagyjából 24 órás belső óra, az úgynevezett cirkadián ritmus irányítja, amelyet elsősorban a fény és a sötétség váltakozása szabályoz. A tavaszi óraátállításkor ehhez a belső ritmushoz képest egy órával korábban kell kelni és lefeküdni, miközben a szervezet még a „régi” idő szerint működik. Emiatt az agy és a hormonrendszer átmenetileg nincs összhangban, ami fáradtságot, tompaságot és koncentrációs nehézségeket okozhat.
Az átálláshoz a legjobb módszer a fokozatosság: már az óraátállítás előtti napokban érdemes naponta 10-15 perccel korábban lefeküdni és kelni. Este már kerüljük a képernyőt, a koffeint és az alkoholt, megzavarhatja az alvást, a mozgás viszont segíti az alkalmazkodást.
A kutatók szerint nem csak az emberekre, az állatokra is hatással van az óraátállítás.
