Orbán Viktor a háttérben zajló novemberi uniós tanácskozásokon ismét élesen bírálta az EU jelenlegi irányvonalát, miközben Magyarország hivatalosan visszautasította az Ukrajnának szánt újabb pénzügyi támogatást. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „az európai politikát vissza kell fordítani a zsákutcából, amibe bemanőverezte magát”.
A brüsszeli megbeszéléseken Orbán rámutatott, hogy az uniós döntéshozatal szerinte egyre távolabb kerül a polgárok valódi igényeitől. „Nem hallgatjuk meg az európai embereket, akik békét akarnak, és nem újabb konfliktusokat” – fogalmazott a kormányfő. Kritikáját elsősorban az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikára összpontosította, kiemelve, hogy Magyarország nem hajlandó részt venni olyan döntésekben, amelyek mélyítik a válságot.
A hét eleji tanácskozáson a magyar delegáció különállását jelezte, amikor nem támogatta az Ukrajnának javasolt újabb 5 milliárd eurós segélycsomagot. A pénzügyminisztérium közleménye szerint „Magyarország kitart amellett, hogy a háború finanszírozása helyett a béketárgyalásokat kellene előtérben tartani”. Orbán bírálta azt a gyakorlatot is, hogy az EU egyre több forrást csoportosít át a háborús kiadásokra olyan területek rovására, mint a versenyképesség vagy a mezőgazdaság.
Az uniós állam- és kormányfők többsége ugyanakkor továbbra is kiáll Ukrajna támogatása mellett. Egy magas rangú bizottsági tisztviselő szerint „Európa biztonsága múlik azon, hogy kitartunk-e elveink mellett”. A feszültség a decemberi csúcstalálkozón várhatóan tovább fokozódik, különösen, hogy Magyarország jövő januárban veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét.
A vitát érdemes figyelemmel kísérni, hiszen eredménye közvetlenül befolyásolja a magyar gazdasági kilátásokat és az ország nemzetközi megítélését is. Az EU politikai irányváltását sürgető magyar álláspont egyelőre kisebbségi véleménynek számít, de több tagállamban is erősödnek a hasonló hangok.
