Az Európai Unió döntését követően 2027-től teljesen leáll az orosz energiaimport, ami jelentős hatással lesz a magyar városi életre is. Az energiaforrások átalakulása különösen a téli fűtési szezonokban érinti majd a városlakókat, miközben Magyarország már jogi eljárással fenyeget a döntés ellen.
A hétköznapokban mindez azt jelenti, hogy a városi közműszolgáltatók kénytelenek lesznek új beszerzési forrásokat találni, ami rövid távon áremelkedéshez vezethet. A lakóközösségek és társasházak számára ez akár a fűtési költségek átmeneti növekedését is okozhatja, különösen a régebbi, kevésbé szigetelt épületekben. „Már most elindítottuk az alternatív beszállítói kapcsolatok kiépítését, de a teljes átállás időigényes folyamat,” nyilatkozta Nagy Péter, a Fővárosi Energetikai Társulás vezetője.
A szakértők szerint érdemes lesz a társasházaknak energiahatékonysági felújításokba kezdeni a következő években. A jobb szigetelés, korszerűbb fűtési rendszerek és okos mérők segítségével jelentősen csökkenthető az energiafogyasztás. A városok zöldítési programjai is felgyorsulhatnak, hiszen a megújuló energiaforrások szerepe felértékelődik. Budapest több kerületében már elindultak a társasházi napelem-telepítési programok, amelyek most még nagyobb lendületet kaphatnak.
Mit tehetünk addig is városlakóként? Érdemes tájékozódni a lakóközösség fűtési rendszeréről, részt venni a társasházi gyűléseken, ahol az energetikai korszerűsítésről döntenek. Takarékosabb energiafelhasználással, okos otthon megoldásokkal már most készülhetünk a változásra. A közösségi összefogás erejével a városi lakóközösségek könnyebben vehetik az akadályokat ebben az átmeneti időszakban.