Az elmúlt 10 év során Kína atomerőmű-építési üteme jelentősen felülmúlja a magyar Paks II projekt előrehaladását. A Kínai Nemzeti Energia Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024-ben már 55 működő atomreaktoruk van, miközben további 24 áll építés alatt – ez utóbbiak összkapacitása 27 gigawatt, ami a paksi bővítés tervezett kapacitásának mintegy 13-szorosa.
A hivatalos menetrendek szerint mire a Paks II első blokkja 2032-ben megkezdi a kereskedelmi üzemet, Kína legalább négy hasonló méretű létesítményt helyez üzembe. A China General Nuclear adatai alapján egy új kínai atomreaktor átlagos építési ideje 4,8 év, szemben a Paks II projekt várható 10+ éves megvalósítási idejével. Az adatok forrása a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) reaktor-információs rendszere.
A különbség egyik fő oka a szabályozási környezet eltérése. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának 2023-as jelentése szerint a Paks II engedélyezési eljárásai átlagosan 24-36 hónapot vesznek igénybe, míg Kínában ez 8-14 hónap. Az Országos Atomenergia Hivatal adatai szerint a létesítési engedély megszerzése önmagában három évet vett igénybe Magyarországon.
A finanszírozás is eltérő modellt követ. Míg Paks II esetében a 12,5 milliárd eurós költségvetés 80%-át orosz hitel fedezi, addig a kínai projektek többségét az állami energetikai vállalatok saját forrásból és hazai banki finanszírozással valósítják meg. „A kínai állami modell lehetővé teszi a gyorsabb döntéshozatalt és a tapasztalatok hatékonyabb felhasználását” – írja a Kínai Villamos Művek Szövetsége 2023-as éves jelentésében.
A hatékonysági különbség a költségekben is megmutatkozik. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint Kínában egy megawatt atomenergia-kapacitás kiépítése átlagosan 3000-3500 dollárba kerül, míg Európában ez az érték 5000-7000 dollár közötti. Az építésben résztvevő munkaerő létszáma is jelentősen eltér: a kínai Hualong One típusú reaktorok építésén csúcsidőszakban 8-9000 ember dolgozik, míg a Paks II területén a tervek szerint maximum 5000 fő.
Az adatok tanulsága, hogy míg Magyarország egy-két reaktorral küzd, addig Kína komplett atomenergia-ipart épít ki, szabványosított eljárásokkal és folyamatosan hasznosuló tanulási görbével.
