A költségvetési hiány elérte a GDP 6,7%-át tavaly, ami jóval meghaladja az EU által elfogadott 3%-os határértéket. Ez a riasztó adat az Európai Bizottság februári jelentéséből származik, amely Magyarországot az eurózóna „nagybetegei” közé sorolja. A Bizottság elemzése szerint hazánk a túlzottdeficit-eljárás valós jelöltjévé vált, ami jelentős kiigazítási kényszert hozhat a következő években.
A magyar gazdaság problémái mélyebbek, mint amit a kormányzati kommunikáció sugall. A költségvetési egyensúly felborulása nem átmeneti jelenség, hanem strukturális problémák következménye. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az államadósság meghaladta a GDP 76%-át, miközben a kamatkiadások a költségvetés 9%-át emésztik fel. Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kikért adatokból kiderül: a kormányzat által tervezett, „GDP-arányosan 1 százalékpontos” deficitcsökkentés nem lesz elegendő az uniós szabályok betartásához.
A Költségvetési Tanács nemrégiben közzétett elemzésében rámutat, hogy „a jelenlegi fiskális pályán maradva 2026-ig nem teljesíthetők az EU konvergencia-kritériumai”. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szomszédos országokkal összevetve Magyarország költségvetési rugalmassága jelentősen csökkent – amíg Csehország és Szlovákia már megkezdte a fiskális konszolidációt, addig nálunk ez továbbra is várat magára. Az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. tv.) előírásai ellenére a középtávú költségvetési tervezés hiányosságai akadályozzák a hatékony kiigazítást.
Az adatok elemzése azt mutatja, hogy csak radikális költségvetési lépések hozhatnak gyógyulást a magyar gazdaságnak. A jelenlegi helyzet különösen az önkormányzatokat, a közszolgáltatásokat és végső soron az állampolgárokat terheli. A transzparens költségvetési gazdálkodás és a valós gazdasági adatok nyilvános elemzése segíthetné a társadalmat felkészülni a várhatóan nehéz időszakra, miközben erősítené az állampolgári kontrollt a közpénzfelhasználás felett.
