Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) legfrissebb adatai szerint Budapest vezeti az uniós fővárosok listáját a lakossági energiaköltségek csökkenése terén. A 2024 negyedik negyedévéhez viszonyított 23%-os árcsökkenés jelentősen meghaladja az uniós 7,4%-os átlagot. A Központi Statisztikai Hivatal adatai megerősítik, hogy az átlagos magyar háztartás havi 9800 forinttal kevesebbet költött energiára 2025 első negyedévében.
A kedvező trend hátterében összetett folyamatok állnak. A KSH energiaár-adatbázisának elemzése alapján három fő tényező azonosítható: az új fővárosi energiahatékonysági program bevezetése, a rezsitámogatási rendszer célzottabb működése, valamint az európai energiapiacok stabilizálódása. A 2024-ben elfogadott 47/2024. (III.12.) Korm. rendelet értelmében a védett fogyasztók köre kibővült, és a támogatás mértéke a jövedelmi viszonyokhoz igazodik. Az adatok értelmezésénél fontos megjegyezni, hogy az általam végzett elemzés a háztartások tényleges fogyasztását vizsgálta, nem csupán a listaárakat.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által közzétett lakossági energiaár-jelentés szerint „a hazai árszabályozás és az új energiahatékonysági programok együttes hatása eredményezte a jelentős megtakarítást, miközben az európai átlagár csökkenése elmaradt a várttól”. Bár a vidéki nagyvárosokban is tapasztalható árcsökkenés, ennek mértéke 14-18% között mozog, ami mutatja a főváros kimagasló teljesítményét.
A Transparency International Magyarország adatigénylése nyomán kiderült, hogy a rezsicsökkentési program költségvetési hatása 2025-ben 283 milliárd forint. Ez a szám önmagában nem ítélhető meg, a valódi kérdés, hogy a megtakarítások hogyan oszlanak meg a társadalom különböző csoportjai között. Az állampolgárok számára továbbra is elérhető az energiafogyasztási adatok nyilvános ellenőrzése a kozadattár.hu oldalon, amely kulcsfontosságú a program átláthatóságának biztosításában.
