Magyarország ötéves együttműködési keretmegállapodást kötött Szerbiával a kőolajellátás biztosításáról, miután a Bosznia-Hercegovinán keresztül haladó JANAF-vezeték kapacitásproblémák miatt már nem képes kielégíteni Szerbia teljes szükségletét. A szerb olajigény 30%-át – évi 1,2 millió tonna nyersolajat – a jövőben magyar közvetítéssel, az Adria-vezetéken keresztül szállítják Aleksandar Vučić elnök bejelentése szerint.
A megállapodás értelmében a MOL technikai segítséget nyújt a szállítás lebonyolításában, miközben Szerbia hozzáférést kap a magyarországi tárolókapacitásokhoz. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint hazánk stratégiai kőolajtartalékai jelenleg 90 napos hazai fogyasztást fedeznek, így a szerb igények kiszolgálása nem veszélyezteti az ellátásbiztonságot. A két ország kormányközi megállapodását a 2024/1458. számú kormányhatározat alapján rögzítették, amely explicit módon kitér a veszélyhelyzeti együttműködés protokolljára is.
„Ez a megállapodás regionális mintapéldája lehet az energiabiztonsági együttműködésnek” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a belgrádi találkozón. Az energetikai tranzitútvonalak diverzifikációja különösen felértékelődött, miután a 2022-es orosz-ukrán háborút követő szankciók átrendezték Közép-Európa energiaellátási útvonalait. A most kialakuló magyar-szerb kőolajfolyosó az európai kőolajpiacok átrendeződésének újabb állomása.
A megállapodás transzparenciáját azonban kritizálják szakértők. A szerződés pontos pénzügyi feltételei nem nyilvánosak, és az Infotv. 27.§ (2) bekezdésére hivatkozva a kormány üzleti titoknak minősítette a tranzakciós költségeket. Fontos lenne átlátni a megállapodás költségszerkezetét, hogy a magyar állampolgárok is láthassák, milyen előnyökkel vagy esetleges kockázatokkal jár számukra ez a regionális energiabiztonsági együttműködés.
