A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készült friss kutatás szerint a tudósok élvezik a legnagyobb társadalmi bizalmat Magyarországon, 4,2-es átlagpontszámmal ötös skálán. A Medián közvéleménykutató által végzett felmérés rávilágít: az orvosok a második helyen állnak, míg a politikusok kapták a legalacsonyabb értékelést, mindössze 2,3 ponttal.
A foglalkozások rangsorában a bírák a harmadik helyen állnak 3,1 pontos átlaggal. Utánuk következnek a papok és lelkészek 2,9 ponttal, majd az újságírók és a bankárak egyaránt 2,7 pontos értékeléssel. Az intézmények közül maga az Akadémia kapta a legmagasabb bizalmi minősítést, 3,9 pontot. A válaszadók 64 százaléka bízik az intézményben, miközben csak 8 százalék mondta azt, hogy nem bízik benne. A felmérés a tudomány és a politika viszonyáról is kérdezett. A válaszadók 69 százaléka szerint a tudománynak teljesen függetlennek kell lennie a politikától. Csak 29 százalék véli úgy, hogy a kormánynak felügyelnie kellene az Akadémia működését az állami finanszírozás miatt. A fiatalok körében még erősebb a tudomány politikai függetlenségének támogatása.
Egy másik, tavalyi felmérés a megbecsültség és a fizetés arányát vizsgálta. Az ápolók helyzete a leginkább aggasztó: a magyarok 77 százaléka szerint méltatlanul kevés fizetést kapnak egy rendkívül fontos, társadalmilag nélkülözhetetlen munkáért. Hasonló a helyzet a tanárok és a rendőrök esetében is, akik szintén nagy társadalmi hasznossággal bírnak, de fizetésük a válaszadók több mint 60 százaléka szerint rendkívül alacsony. A No Fluff Jobs állásportál kutatásából kiderül: egy pályakezdő ápoló 2025-ben bruttó 300-400 ezer forintot kereshet havonta. Egy 20 éves tapasztalattal rendelkező szakképzett ápoló bére pótlékokkal együtt 500-600 ezer forint lehet.
A kutatás jelentős ellentmondásra mutat rá. A társadalom leginkább túlfizetettnek a politikusokat, influenszereket és sportolókat tartja. Ezek olyan szakmák, melyek társadalmi fontossága vagy megítélése érezhetően alacsonyabb az anyagi elismerésükhöz képest. A felmérések egyértelműen jelzik: a magyarok nagyra értékelik a tudományos munkát és az egészségügyi dolgozókat. Ugyanakkor a bérezési rendszer nem követi a társadalmi megbecsülést, különösen az ápolók, tanárok és rendőrök esetében.
