A vagyonadó tervezete és annak hatásai
Célok és alapelvek
A Tisza-kormány által tervezett vagyonadó és vagyonösszeírás központi elem lehet a jövőbeli adórendszer átalakításában. A reform leginkább a nagyobb vagyonnal rendelkezőket céloz, miközben a jelenlegi rendszerben a legalacsonyabb jövedelműek magasabb effektív adót fizetnek – ezen egyenlőtlenség enyhítését szolgálja az új adó. A pénzügyminiszter jelölt, Kármán András szerint a fogyasztási oldal adóztatása lényegében a gazdagoknak kedvez, ezért indokolt a változás.
A tervek szerint 1 milliárd forintot meghaladó vagyonokat 1 százalékos adóval sújtanák. Az adóalap megállapításához vagyonösszeírásra lenne szükség, melyhez a kormány a meglévő ingatlan- és pénzügyi adatbázisokat hasznosítana. „A cél egy széles vagyonalap és egyszerű beszedhetőség, ami nem ösztönzi az érintetteket a vagyon allokálására vagy külföldre mozgatására” – nyilatkozta Kármán András. Az összeírás után minden érintett egy előre elkészített tervezetet kapna, melyet saját vagyonával kiegészíthet.
Vagyonalap és összeírás
A városi lakosok számára ez kezdetben jelentős bürokratikus folyamatot jelentene, de a kormány számításai szerint az államnak évi 100-150 milliárd forint bevételt hozhat. A történelmi példák – mint az 1828-os összeírás – és a külföldi tapasztalatok (ahol a vagyonadó sokhelytt megbukott) mutatják, hogy az intézkedés ellenérzéseket kelthet és befektetőket riaszthat. A városokban élő, magasabb vagyonú lakosoknak előkészíteniük kell az adózási tervet és figyelniük a kormány hivatalos kommunikációját a konkrét szabályokról.
