Az olajár 2022 közepe óta nem látott szintre, hordónként 113 dollár fölé szökött az iráni háborús feszültségek eszkalációja miatt. A Brent árfolyama 86,4 százalékot emelkedett idén, ami példátlan nyomást helyez az európai és magyar fogyasztókra egyaránt. A G7 pénzügyminiszterei videókonferencián egyeztettek az energiapiaci sokkról, jelezve az esetleges beavatkozás lehetőségét.
A magyar háztartásokra nehezedő teher közvetlenül mérhető: minden tíz dolláros olajár-emelkedés átlagosan 15-20 forinttal növeli a literenkénti üzemanyagárakat. A Központi Statisztikai Hivatal márciusi adatai szerint az üzemanyagárak már 18 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor. Ez a budapesti tömegközlekedési költségvetésre is kihat: a BKK dízel-beszerzési költségei várhatóan 2,3 milliárd forinttal nőnek 2026-ban, ami jegyeladási árbevétel-kiesést vagy további önkormányzati támogatást igényelhet.
Az elemzési módszertan transzparens: a Portfolio.hu által közölt napi piaci adatokat vetettük össze a KSH energiaár-statisztikáival és a fővárosi költségvetési beszámolók üzemanyag-sorával. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatbázisa szerint a hazai finomítók márzsai márciusban 4,2 százalékkal csökkentek, ami részben tompítja a nyersolaj drágulásának fogyasztói hatását. A kérdés az, mennyire fenntartható ez a márzscsökkentés hosszabb távon.
Az európai tőzsdeindexek eséséből a magyar nyugdíjpénztári megtakarítások sem maradnak érintetlenek: a BUX index egy hét alatt 3,8 százalékot veszített értékéből, miközben a német DAX 11,8 százalékos mínuszban zárta a hónapot. A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliójában átlagosan 22 százalékot tesz ki a nemzetközi részvénykitettség, ami közvetlen veszteségeket generál a megtakarítók számára. A Pénztárak Garancia Alapjának legfrissebb, negyedéves jelentése szerint ez akár 180-220 milliárd forintos piaci értékcsökkenést jelenthet az 1800 milliárd forintos önkéntes pénztári vagyon esetében.
A közlekedési ágazat költségvetési tervezhetősége drámaian romlik. Debrecen önkormányzata márciusi közgyűlési határozatában már jelezte: a DKV Zrt. autóbusz-üzemeltetési költségeinek 340 millió forintos túllépése várható az eredetileg tervezett 2,1 milliárd forintos éves kerethez képest. Szegeden hasonló helyzet: a SZKT Zrt. üzemanyag-beszerzési szerződéseit júniusban kell meghosszabbítani, de az ajánlatok már most 28-32 százalékos áremelést vetítenek előre.
A Közbeszerzési Hatóság adatbázisában márciusban három nagyváros indított sürgősségi eljárást üzemanyag-beszerzésre: Budapest, Miskolc és Pécs. A Kbt. 132. § szerinti, rendkívüli helyzetben indított eljárások azt jelzik, hogy az önkormányzatok nem tudták előre kalkulálni az energiahordozók ilyen mértékű drágulását. Az átláthatóság kérdése felmerül: miért nem tartalmaztak a 2026-os költségvetések árfolyam-kockázati tartalékokat, amikor az Európai Központi Bank már januárban figyelmeztetett a közel-keleti eszkalációs veszélyekre?
Az Információs Önrendelkezési Jogi és Adatszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kért adatok szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal márciusban 14 százalékkal több jövedéki adóbevételt szedett be az üzemanyagértékesítésből, mint februárban. Ez ellentmondásos: miközben a fogyasztók többet fizetnek, az államkasszába is több pénz folyik be. Kérdés, hogy ezt a többletbevételt visszaforgatják-e a közlekedési infrastruktúrába vagy szociális kompenzációkba.
A polgároknak érdemes nyomon követni önkormányzatuk közgyűlési határozatait, különösen a többlettámogatási igényeket. Az üzemanyagár-robbanás hatása az óvodai, iskolai buszbérlési költségekben, a szociális étkeztetés árában és a hulladékszállítási díjakban is megjelenik. A valódi kérdés: ki viseli végül ezt a terhetet – a helyi adófizetők vagy a központi költségvetés?
