Budapest költségvetésében 2023-ban mindössze 847 ezer forint szerepelt meteorológiai szolgáltatásokra, miközben a katasztrófavédelem több mint 180 millió forintot költött időjárás-előrejelzési rendszerekre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által készített tanulmány szerint a frontérzékenység-tájékoztatás, bár népszerű médiatéma, nem rendelkezik egységes tudományos protokollal Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisában nem szerepel hivatalos „orvosmeteorológiai” előrejelzési kategória.
A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások között az időjárás-érzékenység kezelése jelenleg nem különül el külön költségvetési tételként. Az NEAK 2024-es adatai szerint a háziorvosi ellátás során rögzített fejfájás-diagnózisok 87 százaléka nem tartalmaz meteorológiai tényezőkre való hivatkozást. Elemzésünk az Infotv. alapján benyújtott adatigénylésből származik, melyben a járóbeteg-szakellátás költségeit vizsgáltuk kategóriánként. A kérdés: mennyit fordít a közfinanszírozás olyan szolgáltatásokra, amelyeknek tudományos megalapozottsága vitatott, szemben az evidenciaalapú prevencióval.
A magyar egészségügyi költségvetés 2024-ben 3680 milliárd forint. Ebből a megelőzésre mindössze 2,1 százalék, körülbelül 77 milliárd jut, szemben az EU átlagos 3,8 százalékával. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása legalább 5 százalék prevencióra fordítás. Eközben a légszennyezettség-mérő hálózat működtetése, amely bizonyítottan összefügg légúti és keringési megbetegedésekkel, évi 420 millió forintból gazdálkodik országosan. „A valódi közegészségügyi kockázatok monitorozása alulfinanszírozott” – állapította meg az Állami Számvevőszék 2023-as jelentése.
A transzparens közpénzfelhasználás megkívánja: különítsük el a tudományosan igazolt egészségügyi szolgáltatásokat a nem bizonyítottaktól. Polgárok érdeke, hogy a szűkös egészségügyi forrásokat eredményességi mutatók alapján költsék el.
